Első nagylemeze, a ‘Csillag‘ után egy újabb megjelenéssel örvendeztet meg minket idén Дeva. Pár napja hallgatható az ‘Emilyen’ című dal, mely az idén száz éve született Nemes Nagy Ágnes ‘Kerti tó’ című gyerekversének feldolgozása.

tovább

A Дeva néven alkotó Takács Dorinát valószínűleg már senkinek sem kell bemutatni, az elmúlt években meglehetősen hirtelen karolta fel a szakma a varázslatos, természetközeli elektro-folkot játszó előadót. Legújabb Egysnittes videónkban a Trafós koncertjére kísértük el, ahol előadta a Csillag névre hallgató lemezén szereplő, Labek & Chrobák duóval közreműködésben készült ‘Szélben szőtt’ című számát.

tovább

A SoundCloud jó ideje a legjobb hely arra, hogy egészen furcsa és érdekes bootlegeket, remixeket, meg mindenféle már-már bizarr újragondolásokat találjon az ember a letöltött zenéiből. Februárban írtunk egy ilyen óvatlan kalandról már, mikor SP, Lola és Anti Fitness Club dalokat találtunk egy egészen zseniális, 9 perces, mindenféle kísérleti basszuszenével nyakonöntött mixben.

Zorz után most a csatornája alapján inkább modernebb basszuszenékkel kísérletező brane. feltöltései között jött szembe egy egészen érdekes párosítás:

a címben Дeva, a tag Drum & Bass.

Első ránézésre nem igazán állt össze bennem, hogy hogyan lesz a ‘777’-ből DnB; leginkább pedig a bootleg címkétől féltem, mert egy csomó dal Drum & Bass bootlegje igazából lemészárolja csak az eredetit, alig tart meg valamit annak az esszenciájából. Ez pedig Дeva népdalokból táplálkozó és elképesztően tiszta energiákat pulzáló zenéjénél tényleg főbenjáró bűn lenne.

Meglepetésemre a végeredmény viszont nem egy agyondancefloorosított trekk, hanem egy olyan újragondolás, ami számomra teljesen megőrizte a dal szépségét, viszont felültette azt egy bátran táncolható beatre, ami egy liquides buliban vagy egy kísérletezős estén a Központ pincében nagyon szépen beleillene egy szelekcióba.

Azt nem mondom, hogy ezentúl mindig ezt hallgatom majd az eredeti helyett, de mindenképpen dícséretes, hogy a megszokottabb sémából kilépve, a Drum & Bass oldaláról közelítve is kapott egy verziót ez a szám.

Lessétek meg magatoknak ti is:

Miután az elmúlt bő tíz évben zenei sajtó maradványa is az internetre költözött, logikus végkifejlete lett a folyamatnak, hogy előbb-utóbb meglátszik a tömegtermelés nyoma a cikkek címein is. Bár ezutóbbiról valószínűleg (biztosan) nem a KERET-nek kell okoskodnia, nem mehetünk el amellett, amikor olyan csodák történnek, hogy a magyar irodalom nagy klasszikusai találkoznak a felrobbant internet világában a zenei élettel.

Mindegy, hogy Adys ismétlődések, a füvész-költők remekei, vagy Pilinszky képei jutnak eszünkbe egy-egy műremek láttán, azonban egy kérdést fel kell tennünk magunkba, ha remek magyar zenei cikkek címeibe botlunk. Mégpedig azt: hogy hova tart ma a Zene?

Annyi legenda és zenészhalál után, ami az utóbbi években ért minket, az sem lenne csoda, ha mindenki egyenként szögre akasztaná a gitárját és a moduláris szintijét és egy emberként menne le Balatonszárszóra. Hiszen: a probléma súlyos. És súlyosbodik. Nincs idő gyerekmesékre és céltalan csacsogásra, ha az elmúlt időszakban ennyi műfaji legenda hagyta ott az anyagi világot.

A vátesz szerep ebben a témában bulvársajtóra hárult, ami magyar kultúra feneketlen és kifogyhatatlan kincsesbányája, a nemzetnek olyan tartóoszlopa, ami köré mindig oda lehet seregleni, ha lángoktól ölelt közösségünk nem találja a kiutat. A Riposzt és társai azonban kegyetlenül őszinték (akár egy őszi death metál album): ha kell dicsérnek, de ha kell temetnek is. És kíméletlenül belemondják az arcodba, ha a legendák mennek el.

Gyászol

Ha csak az elmúlt pár hónapot nézzük máris annyi elhunyt legendával találkozhatunk, amik nem csak hogy feldolgozhatatlanok, de néha már legendájuk szemantikai viszonyaira is árnyék vetül.

Az nem kérdés: gond van. A pontos okokat még homály fedi, a vizsgálatok már elkezdődtek: az Egészségügyi Világszervezet (WHO) január végén jelentette be, hogy kutatócsoportot állítanak fel arra, mi lehet az a rejtélyes vírus, ami kizárólag egy embercsoportra veszélyes: a zenész legendákra. Tedros Adhanom Ghebreyesus, a szervezet főtitkár azt mondta: meg kell találni a titokzatos kórokozó származási helyét és tüneteit, és minél előbb semlegesíteni kell a zenészvilágra leselkedő veszélyt.

“Nincs késlekedni való időnk!”

Ilyen helyzetekbe a sajtó kíméletlen őszintesége kell, hogy legyen az, ami az idősebb zenészekre váró veszélyeket jelzi.

Félreértés ne essék: minden ember halála felfoghatatlan tragédia. De hát nem lehet nem megállni egy pillanatra a hétköznapi mókuskerékből, amikor ilyen történik:

Van ok a lelkizésre.

Ezzel együtt Ghebreyesus nyugalomra intett mindenkit: a WHO vezetője szerint az embereknek most nyugalomra és szórakozásra van szüksége, és ehhez minden körülmény adott: “Nincs szükség egy újabb járvány utáni pánikhangulatra, inkább olvassunk fasza címeket a zenékről”.

Külkereskedelmi mérleg

Folyamatos gyász helyett inkább fordítsuk tekintetünket a Jó Dolgok felé. Tudta-e az olvasó, hogy kis hazánk mennyi külföldre optimalizálódott muzsikust termelt ki?

A termelés fontos. Nálunk különösen.

Szinte minden kutatás megegyezik abban, hogy hazánk a világ legexportorientáltabb országa. Sérülékenységének feloldásához és versenypiaci hátrányainak leküzdéséhez muszáj (sőt: kötelező), olyan dolgokat termelni, melyek külföldön is megállják a helyüket. Meglepő, de vannak ilyenek.

Se szeri se száma az exportképes, sőt a legexportképesebb magyar zenéknek. Már lista és mérési rendszer is van rá, így könnyen lehet tájékozódni abban, hogy melyik együttest hogyan merre, milyen műfaji követelményekkel kellene exportálni (az import, tehát a behozatal helyett).

Végül azt is jó látni, hogy az erősen orbanizálódó Indexbe is befutott ez a gazdasági-kulturális, világszínvonalú, exportképes gyöngyszem.

• Feb 21 – Aki lemaradt a Kikeltetőről, az pótolhat, Towpe a Központban
• Feb 21 – A szintén Kikeltetős Hegedűs Józsi a Kis Présház asztalánál.
• Feb 23 – Tapasztalt zenészek új formációja, a Lituma viszi a pszichedelikus kumbiát a Központ pincéjébe
• Feb 24 – A zenekarrá alakult Flanger Kids szállítja a pozitív energiákat a Toldiba
• Feb 24 – A tavalyi kedvenceink között is szereplő Dope Calypso a Turbinában
• Feb 25 – Év elején megjelent albumát is hozza ДEVA a Turbinába, jegyek már nincsenek, de hátha találtok
• Feb 25 – Post hardcore, grunge, shoegaze, Shell Beach, Berriloom és Touch a Dürerben
• Feb 25 – BIANKA+LUJZA két év után újra a Vittulában
• Feb 26 – Minőségi elektronika a német Oblique társaságában a Toldiban
• Feb 26 – Figura Lee Cooper albumbemutató és további ismerős arcok az Akváriumban, a 30. On The Low-on

Ha van lemez, amit már mi is úgy vártunk, mint a messiást, akkor ez az! Múlt csütörtökön debütált Дeva első nagylemeze. A fiatal, de annál tehetségesebb zeneszerző már a debütlemeze előtt is havonta több, mint 40.000 hallgatót fogott meg Spotify-on, ami azóta csak növekszik, és ez teljes mértékben érthető. Idő közben pedig komoly nemzetközi elismerésben is részesült a fiatal művész, megkapta a Music Moves Europe feltörekvő zenészeknek járó egyik díját, ami az Európai Unió kortárs popzenével foglalkozó szervezete, erről itt írtunk részletesebben.

Miért van az, hogy Дeva szinte egyik pillanatról a másikra berobbant a magyar, és már a nemzetközi zenei piacra is? Ezt a kérdést, illetve az új lemez varázsosságát fogjuk boncolgatni.

Reneszánszát éli a magyar népzene, ugyanis egyre több magyar együttes nyúl vissza gyökereinkhez és dolgozza fel a már olyan sokszor hallott népdalokat. A Bohemian Betyars a speedfolk-freakpunk vonalat képviseli, és a lehető legpörgősebb dalokhoz nyúl, a MORDÁI egy sokkal líraibb vonalat képvisel, míg Дeva a hagyományosabb hangzást vegyíti elektronikus alapokkal, amihez még a kórust is olyan stílusosan tudta bevezetni, hogy már a gondolatától libabőrös leszek. Olyan csodálatos harmóniát tud megalkotni a művész, ami nem csak elvarázsolja a hallgatót, de eladhatóvá és befogadhatóvá is teszi a magyar népzenét és a kórust is, ami valljuk be, Magyarországon még a mai napig sokkal inkább konzervatív konnotációkkal bír, mintsem újító gondolkodással. Ezt fordította meg Дeva a bravúros produceri hozzáállással és zenealkotással, amihez természetesen az is hozzátesz, hogy mindezt önazonosan, érzékenyen és stílusosan teszi.

Az új lemez 11 számot ölel fel, amiből eddig a ‘Fa lenni‘ című dalt ismerhettük csak, amiről itt adtunk hírt. Az új dalok hangulatukban hasonlítanak a korábbi számokra, viszont líraiságuk (lásd ‘Egy‘) és történetmesélésük (lásd ‘Galambok‘) most nagyobb hangsúlyt kapott, a kórus részekről nem is beszélve. A lemez egészére igaz az, hogy a természet ősi gyökereihez nyúl vissza, nem csak szövegben, lüktetésben vagy érzésben, de konkrétan az erdő zajait, hangjait is fel lehet lelni a lemez több trackjében is, például esődobbal elérve ezt a hangzást. Ezek mellett pedig ugyanúgy megjelennek a törzsi dobok, kongák is.

Az ősiség mellett az ‘El‘ című számban például egy távolkeletibb, szintis hangzást is fel lehet ismerni az elején, ami utána egy pszichedelikus mantrába folyik át. Ez a kettősség vonul végig a lemezen, és ettől érezzük azt, hogy a kiadvány nagyon okosan, mégsem erőltetetten egy koncepcióba préselve született meg. Дeva nagy előnye az is, hogy iskolai körülmények között tanulhatott szolfézst, zenét, éneket, így a népdalokat olyan pontosan és tisztán tudja felénekelni, hogy egy percig sincs bennünk kellemetlen érzés, hogy erőltetné a hangját. 

A Trafóban megrendezésre kerülő lemezbemutatóra már az össze jegy elfogyott, de izgatottan várjuk a további koncerteket.

• A lemezt teljes egészében ITT tudjátok meghallgatni, és csekkoljátok le a KERET Live felvételt is, ami az Expo Studióban készült:

Január 20-án este a groningeni Eurosonic Fesztiválon jelentették be az idei Music Moves Europe-díj győzteseit, ahol többek közt Дevát is Európa egyik legjobb feltörekvő előadójának választották.

Дeva az első pillanatoktól kezdve kiemelkedő helyen szerepelt az exportképes magyar zenei produkciók listáján a HOTS Magyar Zenei Exportirodánál is, és a még csak 21 éves előadó a második magyar művész (a Harmed zenekar után), aki elnyerte az Európai Unió kortárs popzenei díját, a feltörekvő zenészeket támogató Music Moves Europe elismerését. A díjat 15 jelölt közül öten nyerték el, akik egyike lévén Дeva nemzetközi karrierjének nyitányaként felléphet a Eurosonic fesztiválon, amely 2022-ben újra virtuális formában kerül megrendezésre.

Nem tudjuk, direkt tervezte-e így, de a mai napon jelent meg első nagylemeze is Csillag címen, aminek január 29-i Trafós lemezbemutató koncertjére már most minden jegy elkelt.

Takács Dorina Дeva névre keresztelt zenei projektjét már aligha kell bemutatni bárkinek: a tavalyi év nagy felfedezettje idén már gyakorlatilag az összes nagyobb alternatív zenei fesztiválon a húzónevek közt szerepelt, az underground körökből kitekintve pedig a Campus fesztiválon is fellépett, és még a közmédia is készített vele interjút.

A fellépések ilyen hirtelen megszaporodásával érthető, hogy az egyre jobban bővülő repertoár, amelyet a koncertek közönsége immár jól ismerhet, nem került még rögzítésre album formájában. Azonban ami késik, nem múlik, és 2022 elején most már bizonyára kézhez kaphatjuk Csillag néven. Ennek előfutáraként jelent most meg a ‘Fa lenni’, amely Дeva eddigi stílusához hűen egy népdal szövegét veszi alapul.

Mint mindeddig, a magyar népzene pentatonikus dallamvilágának és a hátborzongató tercpárhuzamoknak energiáit közérthető módon ötvözi az elektronikus zenei alap lüktetésével.

Ősi és mai, természetközeli és városi elemek ilyen egyszerű, őszinte módon történő összefogása olyasmi, ami méltán számíthat a széles körű elismertségre. Ahogy Sajó Dávid is kiemelte a vele folytatott beszélgetésében, Дeva a Mordái zenekarhoz hasonlóan a hazai underground közeg újra fellángoló, vagy talán mindig is lángoló népzene-igényét elégíti ki, éles kontrasztban a „népzenei motívumokat sokszor elég olcsón” felhasználó, azokat a matyóhímzéssel és magyarzászló-lengedezéssel összekötő, s ezzel teljesen komolyanvehetetlenné üresedő magyar popzenei jelenségekkel.

Amíg Дeva zenéje sikeresen kerüli el a népzene feldolgozásának közhelyeit, és nem elégszik meg a felszínes, megúszós megoldásokkal, az új dalhoz társuló, Bertók Andrea által rendezett klipről ez annál kevésbé mondható el a természetbe vágyódás – a (pop)kultúrában szintén unalomig felhasznált – tematikájának vonatkozásában. A záró jelenetsor ’fává levését’ leszámítva mintha nem lenne igazán átgondolva a videó, ami Дeva egyébként mindig kiszámított és autentikus látványvilágához, főleg a ‘Witchcraft’ klipjéhez mérten visszalépésnek tűnik.

A Csillag című lemez bemutatója január 29-én lesz a Trafóban – esemény itt, jegyek pedig itt.

• Дeva egyre inkább kibontakozó munkásságára a Music Moves Europe Awards is felfigyelt, és jelölték 2022-es díjukra. Ha úgy gondolod, hogy megérdemelné ezt az elismerést, azt itt tudod szavazat formájában kifejezni.

Takács Dorina, vagyis Deva nevét és szuggesztív zenei boszorkánykonyháját elég sokat emlegettük az év végi listáinknál, bekerült kedvenc friss felfedezetteink közé és a legjobban kedvelt dalaink toplistájának élén is olvashattatok róla. Ezek után különösen örülünk, hogy nálunk hallhatjátok először legújabb dalát, ami a 2021-ben érkező első albumának előfutára.

A ‘Witchcraft’, azaz bűbáj című számot egy székelyföldi népdalszöveg ihlette. A szerelemről és annak mágiájáról szól – bensőséges szövege szellős szintetizátor-szövetekkel és törzsi ritmusokkal keveredve varázsolja el a hallgatót. A dalhoz készült videó Ladocsi András rövidfilmjének az adaptációja, amelyben hét táncos látható egy elhagyott uszodában:

„Számomra a szerelem a teljességet jelenti. Lehet ez két ember útjának egyesülése, a természet és az emberiség harmonikus együttélése, vagy az önmagunkban lévő egység megélése… Legtöbbször magával ragadnak ezek a szeretettel teli állapotok, de néha van, hogy ezek hiánya zaklatottá tesz. Most éppen ezeken dolgozom, és törekszek minden másodpercet szeretettel befogadni, hiszen a kellemetlenségben leragadni hiba lenne. Mivel ezeket a gondolatokat nehéz szavakban megfogalmazni, dalban szeretném átadni őket”

– mesélte Deva, és mi tovább is faggattuk.

A dal és a videó egy hosszabb verziója korábban a Nowness-en debütált, ami elég menő. A kisfilmet Ladocsi András rendezte, hogy jött ez a közös projekt, és az ötlet, hogy hét táncos mozdulataié legyen a főszerep?

A tavalyi év nyarán keresett meg Schneider Anna és Ladocsi Andris a videóval kapcsolatban, aminek a koncepciója akkorra már teljesen ki volt dolgozva. Annát forgatások során ismertem meg, és ő ajánlotta a zenémet a filmhez. Szerencsére volt egy dalom, ami igazán illett a félig kész vágathoz. Végül ezt igazítottam hozzá Andris elképzeléséhez, és ebből született a Nowness-es verzió.

Valamiért már az első dalod óta a zenéhez hozzákötöm a táncot a fejemben, most pedig itt ez a videóklip. A te életedben van szerepe, vagy ez egy véletlen egybeesés?

Szeretek táncolni, sokféle stílust ki is próbáltam már a néptánctól a hastáncig. Általánosban még koreográfiákat is összeraktam, amiket később előadtunk mindenféle sulis rendezvényeken. Ezek mindig elég viccesre sikeredtek. Az utóbbi években a tánccal való kapcsolatom kicsit meggyengült, középsuli óta csak bulikban mutattam meg a „tánctehetségem”, akkor is félősen. Most viszont úgy érzem, kezdek erőre kapni mindenféle tekintetben, és itt az idő elkezdeni megmozgatni magam.

Mi alapján választottad ki a track alapjául szolgáló népdalt?

Általában Kodály Zoltán ‘A magyar népzene’ című könyvében található népdaltárból, illetve elektronikus könyvtárak népdalgyűjteményeiből válogatok.

Arra a szövegre szokott esni a választásom, ami nem csak megérint, hanem át is karol, majd magával vezet.

Általában a virágszimbólumokban gazdag szövegek a kedvenceim.

Honnan ered a szerelmed a népdalok és a törzsi ritmusok iránt?

Már 2 és fél éves koromban néptáncolni jártam, majd az általános iskolában is sok népdalt énekeltünk a kórussal. Volt egyszer, hogy két barátnőmmel az országos népdaléneklési verseny döntőjébe is eljutottunk. Fantasztikus élmény volt.

Mindig egy meleg nosztalgikus érzés áraszt el, ha azon gondolkozom, milyen is lehetett a természethez közel élni. Az emberek, úgy gondolom, jól ismerték azt a kis világot, amiben élnek. A növények beszédét, a szellők suttogását, s belső hangjuk kívánságait. Néha hiányzik ez az egység. Ezt és az ehhez kapcsolódó nosztalgikus érzést próbálom a zenémben kifejezni. A monotonabb törzsi ritmusok is ezt a célt szolgálják.

Milyen zenei terveid vannak a közeljövőre nézve?

2021-ben jön az első albumom, aminek a ‘Witchcraft’ az egyik előfutára. Emellett több kis meglepetésre lehet számítani a következő hónapokban.

• Annyit mi is elárulhatunk, hogy hamarosan a KERET-en is találkozhattok majd egy hipnotikus Deva session videóval, de addig is pörgessétek a ‘Witchcraft’-ot!
• Update: meg is érkezett!