Címke: Deep Glaze
- A Deep Glaze december tizedikén a Turbinában mutatja be új albumát, ahol a jelenlét és a jegyvásárlás mellett merchandise, egészen pontosan zenekaros pólók megvételével is lehet majd őket támogatni.
- Dec 12 – Beck Zoli szerzői estet tart a Gozsdu Manó Klubban. Önmagáért beszél a program, szerencsére még lehet rá jegyet venni. / 1500 Ft
- Dec 12 – Hétfő estére van egy romantikus programunk is, a Brody Studios ingyenes akusztikus open jam-je vár minden egyszálgitáros, vagy csak szimplán kandalló mellett borozni vágyó vendéget.
- Dec 12 – Az Instantba is érdemes elugrani, ahol a Skeemers fog fellépni a francia Pleas Smell Us zenekarral – és mindezt tök ingyen megnézhetitek.
- Dec 13 – Az Ivan & The Parazol eddig is szerette ápolni a magyar rockzene múltját, most viszont egy egészen különleges műsorral készülnek a Müpában, ahol Syrius együttes ’68 és ’73 közti nagyszerű dalait fogják feldolgozni. / jegyek itt.
- Dec 15 – Csütörtökön a Toldiba kell menni, ahol évzáró pesti koncertjét adja a Deep Glaze és a Meteo is. Mesteri párosítás egy közös elszálláshoz. / 800 Ft
- Dec 15 – Azért a Kuplungba sem lesz éppen rossz felhozatal, ha zúzni akartok, akkor vár titeket a Junkie Jack Flash, a HolyChicks és a Headbengs. / 1000 Ft
Hétvége
- Dec 16 – Szombat este Kikiáltás az RS9-ben, vagyis a Contextus.hu szervezésében a magyar popzene legnevesebb zenekarainak egy-egy kéziratára lehet licitálni, hogy támogassuk a Csodalámpa alapítványt, akik súlyosan beteg gyermekek életéért küzdenek.
- Dec 16 – A hónap közepén mindenki megkaphatja a neki járó soul/funk/hiphop adagját a Window és a SoulClap Budapest Soundsystem jóvoltából. / Free
- Dec 16 – Az Aurórában KERET-közeli buli lesz, hiszen a Black Stubs mellett az idei Kikeltetős Fubarite és a Meggie is a húrok közé csap, a buli után pedig blogunk szerkesztői dj-znek. / 600 Ft
- Dec 16 – Ingyenes céges buli az összes dolgozó/naplopó állampolgárnak a Gólyában, melyet a Mayberian Sanskülotts szervez, de mellettük fellép az Agavoid is / lesz tombola 100 forintért
- Dec 16 – Egriek figyelem, a Vén Bagolyba látogat a Dope Calypso és Deep Glaze. Kötelező pénteki program a vár aljában, ráadásul nincs behopp sem.
- Dec 16 – Henri Gonzo és Ramin Sayyah koprodukciójára is kíváncsiak vagyunk, ahol a techno találkozik a rock and rollal.
- Dec 17 – Szombaton is ajánljuk az Aurórát, a Gustave Tiger, a Phantasy Bureau és a debreceni Nyolcadikosok zúzása mellett az Indieland is kitelepül a legmenőbb second-hand ruhákkal. / 800 Ft
- Dec 17 – ha valami kevésbé feszesre vágytok, akkor irány a Gólya, ahol három király produkció, a Camp Koala, a berriloom és Duke Bluebeard foglalja majd el a színpadot.
- Dec 17 – A zseniális Besh O Drom ‘Gyüttmenti táncok’ című kislemezét mutatja meg a nagyérdeműnek a Kuplungban / 1700 Ft
- Dec 17 – Napközben egyébként a Toldi alternatív karácsonyi vására tűnik a legjobb ünnepi előkészületnek egy csomó jó ruhával, felvarróval, lemezekkel és keresztekkel.
Az utóbbi években sorra jelentek meg, majd tűntek el itthon az erdei bulik, ezek zászlóshajója volt a Csörgő Marci (Telemala), Kurucz Andris (Adis Is OK) és Kelemen Kristóf által 2018-ban létrehozott SANTSAT, ami az akkori meghívásos és becsületkasszás rendszeren alapuló bulikból mára egy komolyan szervezett, rendszeres szabadtéri mikrofesztivállá nőtte ki magát. Az idei szezonban pedig először nyitnak olyan élőzenei produkciók felé, mint a május 28-án fellépő Deep Glaze.
Az alapítókban, miután több külföldön töltött év után hazaértek, megszületett az igény egy olyan nappali szabadtéri bulira, ami érzékeny a hangulatra és közben izgalmas külföldi selectorokat sorakoztat fel a pult mögé. Bár egyes eseményeken ezek az elemek külön-külön fellelhetőek voltak, nem volt egy olyan rendezvény sem, ami ezeket egyben megvalósította volna, ezért megszerveztek egy olyan bulit, amire ők maguk is szívesen elmennének. Jegyek és hivatalos promóció ilyenkor még nem volt, a szervezők egy privát Facebook eseményre hívták meg ismerőseiket, a hangrendszert ők maguk, láthatósági mellénnyel álcázva tolták fel a hegyre. A bulira pedig meghívták a Brazil producert, R Vincenzo-t aki annyira jó időben játszotta le a Toto – Africa című számot, hogy annak rögtön híre ment a mikroközösségen belül.
Évekkel később is emlegették, hogy az a szett olyat adott, ami azóta is az emberekkel maradt.
mondta Csörgő Marci
A SANTSAT azóta átment pár változáson, de esszenciájában ugyanaz maradt. Az esemény fizetőssé vált, mivel akármilyen jól is hangzik, becsületkasszás alapon nem lehet klassz külföldi előadókat hívni. A privát Facebook eseményről először publikusra váltottak, viszont mostanában elkezdtek eltávolodni a platformtól, így a bulik már a weboldalukon is megtalálhatóak, az első jegyeket pedig csak hírlevélen keresztül lehet megvásárolni.
Megmaradt viszont az igényes és természetközeli környezet, a szervezők által gondosan válogatott fellépők, és a SANTSAT fontos filozófiája, a Peak Theory, vagyis az, hogy a bulit a hangulat tetőpontján kell lezárni, így mindenki a jó élményt viszi haza.
Ha a tetőponton hazamegyünk, akkor az fog megmaradni, hogy ez egy iszonyatosan jó buli volt. Nem kell megvárni azt, amikor már nem érzed jól magad.
mesélte Marci a Peak Theory kapcsán
Az előző években már sok-sok élménnyel térhettek haza a santsatozók, legyen szó jógáról, tai chi-ról vagy illatbárról. Az idei szezonban pedig lesz interaktív színház, kortárs tánc, és zenei téren is nyitnak több szubkultúra felé ugyanis májusban a Deep Glaze, júniusban a WAVY formáció, augusztusban pedig a Hari_drama vendégeskedik majd a pikniken. Így az ember akkor is találhat magának tetsző programot, ha nem feltétlen szerelmese az elektronikus zenének, de egy jó frizbizéssel és koncerttel töltött nap után akár pozitívan csalódhat az esti szettekben.
A SANTSAT legközelebb május 28-án kerül megrendezésre a Gödöllői Arborétumban, ahol a rezidens DJ-k mellett fellép a Kikeltetőről ismert Sophie M és a Deep Glaze is.
Szerző: Kilián Kornél
A Deep Glaze az elmúlt években nehéz időszakot élt meg, a folyamatos tagcserék, a vírus és egyéb nehezítő tényezők közepette kérdésessé vált a projekt jövője. Most azonban stabilizálódott a felállás, és újult erővel, valamint az Arcadia névre keresztelt albummal térnek vissza. Ennek kapcsán beszélgettünk a zenekar két alapító tagjával, Yorgosszal és Dimitrisszel.
KERET: Négy év kihagyás után jelent meg új albumotok, ilyenkor az ember elvárásai saját maga felé magasak lehetnek. Mi a véleményetek, hogy éreztek az Arcadia-val kapcsolatban? Mennyire vagytok megelégedve?
Yorgos: Régebben mindig óriási elvárásokat állítottunk fel magunkkal szemben, akármit adtunk ki. Most már szerintem ez egyre kevésbé probléma. Az Arcadia esetében sokkal inkább tudtunk arra koncentrálni, hogy nyugodtan, átgondoltan készíthessünk el egy anyagot, amivel vissza tudunk térni. Amikor például még a két album között kiadtuk a ‘Monotony’-t single-ként, aminek egyedül kellett megállnia a helyét, sokkal nagyobb volt a nyomás, mint most, egy egész albumnyi anyag esetében.
Dimi: Maga a felvétel nagyobb probléma volt a covid miatt. Szerintem minden zenészt elérte az a behatás, hogy egy pillanat alatt elfelejtette, hogy zenélt, vagy hogy koncertezett, és még azon is el kellett gondolkoznia, hogy zenész-e egyáltalán. Nálunk is voltak nagy kérdőjelek. Például a dobosunk kiszállt a számok kidolgozása és a felvétel között még ’20 nyarán, Altsach Balázs pedig, akivel vettük fel az albumot, kiköltözött közben Londonba, úgyhogy a felvételek nagy részét online mixeltük utána. Mindemellett még a Keleti Blokk is bezárt, tehát új próbatermet is kellett keresnünk… Szóval több nehezítő tényező is volt, amikkel meg kellett birkóznunk.
Yorgos: Azért e téren meg is edződtünk, megtanultuk, hogyan lépjünk gyorsan tovább az ilyen helyzetekben, hogy ne álljon le az, amit éppen csinálunk.
A lemez felvétele alatt három tagcsere volt összesen, és ezen felül még két emberrel bővültünk is. Én őszintén nem tudom, hogyan hoztuk le ezt.
Nagyon nagy szerencsénk, hogy ilyen jófej embereket találtunk, és Marcit meg Ádit (Gyányi Marcell és Klausz Ádám) sikerült bevonnunk, meg hát nagyon jólesett, hogy tetszett nekik, amit csinálunk.
Dimi: Régen katasztrófának éltük meg, ha valaki kivált, de azóta megtanultuk, hogy senkit nem lehet erőnek erejével itt tartani, ha nem akar maradni, és jobb, ha megtartva a jó kapcsolatot mindenki mehet a maga útján. A projekt viszont nem állhat meg, folytatni kell tovább. Tényleg szerencsénk volt az új tagokkal. Sokféle kimenetele lehetett volna ennek, de nagyon jól sült el végül.
Az a felállás megmaradt, hogy ti vagytok a szerzőpáros, vagy ez alatt az idő alatt már az új tagok is becsatlakoztak az alkotói folyamatba?
Yorgos: A lemezről négy számot alapvetően én írtam otthon, amiket inkább csak strukturálni, megformázni kellett utána. Az ‘Unknown’ című számunkhoz még Dimi küldött egy nagyon kezdetleges ötletet, ami leginkább csak egy fless volt, és ebből indultunk ki. A ‘Slow Car’ ötlete viszont már Marcié.
De végső soron az összes számot próbateremben, együtt dolgoztuk ki, hogy játszható legyen élőben. Nagyon fontos számunkra, hogy mindenki sajátjának érezze a számokat, hogy hozzá tudjon adni valamit bármilyen szempontból, mert ettől tudjuk élőben is igazán nagy beleéléssel játszani őket.
Dimi: Régebben egyébként az volt a baj, hogy lementünk a próbaterembe számot írni, nagyon akartuk, hogy történjen valami, és nem sikerült. Ennél jóval egyszerűbb, amikor van egy kiforrottabb témánk, amin céltudatosan tudunk dolgozni, ahogy Yorgos mondta. Egyébként az alatt az egy év alatt, amíg sikerült felvennünk az albumot, több mint tíz új szám született még pluszban – ami egyébként nem baj, mert így eléggé be vagyunk biztosítva előre akár két-három lemezre is. Egy őskáoszból formálódott meg ez az album.
És a számok sorrendje hogyan alakult ki?
Dimi: Ezeket a számokat annyit játszottuk, hallottuk, annyit dolgoztunk rajtuk, hogy igazából már tudat alatt kialakult, belénk ivódott a sorrend szerintem.
Egy régebbi interjúban mondtátok, hogy a zenétek egyfajta gyűjtögető, ’kanonizáló’ projekt. Mik a legújabb felfedezéseitek, milyen műfajok, irányok határozzák meg az új albumot, amik esetleg elválasztják az előzőtől?
Yorgos: Hát egyrészt a szintik előtérbe kerülése az újdonság, másrészt szerintem eddig kevésbé voltak valódi refrének a számainkban. Más lett kicsit a struktúra. De az egész album egy ilyen ’mood-alapú’ dolog, ami nagyon sok minden összhatásaként jött létre. Képek, érzelmek, hangulatok… A melankolikus hangvétel a keményebb pszichedelikus rockkal ötvözve azért megmaradt, hallatszik rajta a banda eddigi stílusa – hát nyilván, mi csináltuk.
Dimi: Igen, abszolút megvan a kontinuitás, és talán érezhetőek a változás, a fejlődés vonalai is. Mindez persze az új felállásnak is köszönhető, az új zenésztársaknak, akik nagy hatással voltak ránk. Egy teljesen új felállásban találtuk magunkat, ami erősen alakította az alkotófolyamatot is.
Yorgos: Komolyabb hangvételt kapott minden próba. Az új tagok mind más bandákban is játszanak, (Csernovszky) Márk emellett a Zeneakadémián tanul, Marci pedig már végzett is ott. Nyilván megfordult a fejünkben az is, hogy talán nem lesz elég nekik, amit mi csinálunk. De végül az derült ki szerintem, hogy ők is örülnek annak, hogy egy lazább, bulizhatóbb zenét is játszhatnak, amiben talán a technikásság helyett a hangulaton lehet a hangsúly. Egy jazz-kvartettben azért kevésbé tudod elengedni magadat talán, mint egy rockbandában, ami hangos, amivel úgy odavághatsz. Nagyon izgalmas lesz megfigyelni, hogy mi alakul ki ebből, de most szerencsére úgy tűnik, hogy marad ez a felállás.
És mennyire kapcsolódik szervesen ebbe az egész hangulatba a borító?
Yorgos: A borító Gömbös János képzőművész, tetoválóművész, régi barátunk munkája. Mindig is tetszettek nekünk a rajzai, és ő is megihletődött a hangulattól, amit vázoltunk neki az albummal kapcsolatban. Azon a borítón, amivel még a Morning Light jött ki single-ként, a tigris mellett ott vannak még a növények és a víz, amik így együtt a lágyabb, dallamos vonulatot és a harapósabb rockzenét egyszerre idézik fel.
És az Arcadia cím?
Dimi: Azt Yorgos találta ki, és szerintem nagyon beleillik a hangulatba. Behozza a görög mitológiai asszociációkat, és benne van az a bukolikus, idilli elvágyódás. Ez utóbbi főleg a covid miatt abszolút aktuális volt, a sok nehézség közepette az ember önkéntelenül is idealizált világokba vágyódik el.
Az album így egyfajta feloldozás, megérkezés Árkádia idilljébe a sok nehézség után.
És mik a tervek a megújult felállással? Terveztek például visszatérni külföldre?
Dimi: Most a legfontosabb az, hogy visszajöjjünk a hazai köztudatba. A menedzsmentre, a reklámra is nagyobb hangsúlyt fektetünk most mindenféle platformon. Nyilván nem a bevétel az első, de ha jól néznek ki a számok, az valamilyen módon igazolja a zenekar jelenlétét a piacon. És ha ezt jól csináljuk, akkor egy önmagát generáló folyamat lesz ebből. Szóval belföldre koncentrálunk, aminek jegyében ugye a Bohemiannal is csináltunk most egy kisebb turnét.
Az az ötlet hogy jött egyébként?
Dimi: Ez egy régebbi terv már, amit most sikerült végre megvalósítanunk. Bírjuk egymást, többször buliztunk és zenéltünk is együtt. Valakivel mindenképp el akartunk menni turnézni vidékre előzenekarként, és ebből a szempontból is ők voltak a legjobb választás, mert nekik ugye van egy elég komoly vidéki bázisuk. Persze nyilván nagyon eltérő zenét játszunk, de a Bohemian közönsége egyébként tök jól vette a lapot. Sokan megnéztek minket is előzenekarként, és meglepően aktívak is voltak.
Yorgos: Azt meg a saját lemezbemutatónkon fogjuk tudni igazán lemérni, hogy hány ember az, aki tényleg kifejezetten ránk kíváncsi, ha nem a fesztiválok irányítottabb közegében lesznek, ahol mindig jó a hangulat. Az egy nagy reality check lesz.
Dimi: A covid ebben is sokat rontott egyébként. Van, aki tart a vírustól, van, aki nincs beoltva, és van, aki meg azért nem vesz jegyet, mert fél, hogy végül elmarad a koncert. Az utóbbi pedig tök jogos, mert mi sem lehetünk biztosak benne, hogy meg tudjuk tartani. Számolunk azzal, hogy kevesebben lesznek, de ettől függetlenül meg kell csinálni.
A lemezbemutató koncerten a Kikeltetőn is fellépő Denevér lesz az előzenekarotok. Rájuk hogy esett a választás?
Dimi: Sebastian, a zenekar alapítója jó barátunk, és nagyon jó zenét csinál, ami emellett illik is a miénkhez. Szeretnénk neki segíteni az elindulásban is, mert nagyon tehetséges, és sokat dolgozott azért, hogy eljusson idáig.
2019-ben a Kolorádón eljátszottátok a Suuns-tól a ‘2020‘-at, ami nekem nagy élmény volt. Terveztek még feldolgozásokat játszani, vagy az egy egyszeri dolog volt?
Dimi: Ez nyáron a fesztiválokon jó poén. Ha végigjátszottad a setlistedet, jólesik eljátszani valami mást, felfrissülés, amivel megleped saját magad is.
Yorgos: Az egy olyan korszak volt, amikor nem volt annyira sok új anyagunk már egy ideje, és nekünk is meg a közönségnek is jólesett valami változatosság. De ezzel egyébként nagyon mellé lehet nyúlni, ha mondjuk az az egyetlen jó szám a koncerten, mivel azt mindenki ismeri, meg egy profi nyugati zenekar írta… Szóval ezzel vigyáznék, de mondjuk régebbi magyar zenéket átdolgozni a mi hangzásunkra, az egy érdekes projekt lehetne, mint ahogy azt mondjuk a Qualitons csinálta a KEXEK albummal. Az még üthet, és az nem annyira feldolgozás talán, mint inkább átdolgozás.
Szintén egy régebbi interjúban említettétek, hogy még keresitek a saját hangotokat a rengeteg behatás és inspiráció közt. Hogy álltok ezzel a folyamattal?
Dimi: Nyilván közelebb kerültünk hozzá. De egyébként szerintem amikor egy zenekar megtalálja a saját hangját, akkor kell abbahagynia.
Yorgos: Ez egy folyamatos keresés, tanulás; egy olyan folyamat, amiben néha megtalálni véled a hangod, aztán egy év múlva már tök mást csinálsz.
Mindeközben szerintem nem igazán változik az a belső hangulatod, csak újabb és újabb öntőformákat találsz ugyanahhoz a mondanivalóhoz.
A finomabb részletekben jönnek elő ezek a változások, mindig valami kis dolog adódik hozzá az egészhez, vagy cserélődik ki. Ez egy folyamatos kísérletezés, ami az egésznek az izgalmát adja.
Dimi: Nagyon szeretünk szórakozni a hangzás finomhangolásával is, akár csak a gitártorzításokban, még ha azt a kevésbé edzett fül nem is hallja ki. Nekünk viszont tök sokat ad, ha mondjuk egy fuzz pont úgy szól, ahogy azt éppen szeretnénk. Meg sokszor zenészként a zenészeknek, zenészfülűeknek írunk zenét egyfajta belsős poénként – de persze minél többen értékelik ezeket az apróságokat a közönségből, mi annál boldogabbak vagyunk.
Kiemelt kép és koncertfotó: Gaál Dániel
A PLUTO Sound sokszínű palettáján – amiről már mi is bőven szemezgettünk – egyaránt megtalálható a chilles gitárzene és a könnyed lépegetést indító négynedes elektronika.
A Deep Glaze frontembereként nemrég a KERET Sessions berkein belül nálunk vendégeskedő Yorgos Goletsas most az utóbibban is bemutatkozott. Íme a kiadó legújabb, egészen pontosan harminchetedik megjelenése, a World in our Heads.
Az ősszel Oroszországban is kalandozó Deep Glaze évek óta visszatérő vendég a blogunkon és az általunk szervezett/kedvelt zenei eseményeken is. Egyik klipjükkel pont nálunk kezdték az évet januárban, de 2019 végére is hagytak egy kis audiovizuális ínyencséget, ugyanis ők is meglátogatták a KERET Sessions-t.
Az online nagyközönség előtt mindeddig elrejtett klip premierjével kezdi az évet a Deep Glaze. A lényegében nulla forintból készült, momés feladatnak indult projekt rendezője, Fazakas Lőrinc most bevezet minket a kulisszák mögé.
Napra pontosan három hónap múlva ismét pszichedelikus álomvilággá változik a Dürer Kert, a Middlemist Red kezdeményezéséből már másodjára megrendezésre kerülő Vanishing Point fesztivál alkalmából.
Szeptember közepén debütál a Vanishing Point, a Middlemist Red saját szervezésű pszichedelikus fesztiválja a Dürer Kertben. A hiánypótló rendezvényre a stílus hazai képviselői mellett külföldről is érkeznek igen nagy nevű zenekarok, az eddig publikus line-upról Ürögdi Ábel és Deli Soma, a Middlemist Red dobosa és basszerosa mesélt nekünk – igen nagy átéléssel.
tovább
Tegnap jelent meg a Deep Glaze első klipje, mely a legutóbbi Pressure című lemezük címadó dalára készült. Magát a trekket egyébként 15 perc alatt dobták össze a stúdióban, és a videóra is az utolsó pillanatban lett ötlet, de nem a rossz értelemben.
Nyáron lesz, hogy két éve alakult meg Pest egyik legegzotikusabb, daze rockot játszó formációja, és ugyan jó pár dögös számmal megörvendeztettek már, még csak most fog megjelenni első nagylemezük. A Deep Glaze új korongjának első dalát nálunk hallgathatjátok meg, ráadásul klip is készült a Black Velvethez.
Nem szerénykedik menő zenei megmozdulásokban ez a hét sem. Mi a Deep Glaze és a Meteo csütörtöki koncertjét emeltük ki, de szinte akármelyik buli szerepelhetne a borítón az alábbi bőséges programkínálatból, amiben szerepel egy figyelemre méltó versaukció is. Figyeljetek, mert már hétfőtől beindul a nagyüzem!