Az első nap viszonylag hamar leértünk, majd röpke fél óra sorban állás után be is jutottunk a fesztiválra. Szerencsésnek mondhatjuk magunkat, az emberek nagy része másfél-két óráig várt arra, hogy átvehessék a jegyeiket. Nem sokat javult tavalyhoz képest a beengedés, ám a változatos programok valamilyen szinten kárpótolták ezt és az időjárás viszontagságait, melyre nem lehetett előre felkészülni. Egyik pillanatban hét ágra sütött a nap, a másikban dézsából öntötték az esőt, de ez nem tántorított el senkit, így első állomásunk az Ivan & The Parazol koncertje volt.

Lassan itt van a nem túl nagy múltra visszanéző, második Strand Fesztivál, és az előzőből kiindulva ott a helyünk. Az elsőn persze akadtak problémák, de hol nem? Pozitívum, hogy a szervezőgárda ezeket a malőröket mindig tudása szerint a leghamarabb helyrehozta. Apró gyermekbetegségek, melyek idén valószínűleg már nem fognak jelentkezni, és így talán a „Soundorientált” Index-nek is meg fog felelni a fesztivál. Én speciel nagyon várom, szerintem az idei nyár egyik legjobban sikerülő rendezvényének lehetünk majd szem- és fültanúi. Miért mondom ezt? Mert a tavalyi is jó buli volt, és idén fellépők szempontjából rátettek még egy lapáttal!