A Mayberian Sanskülotts júniusban megjelent Rekult II. című lemezéhez egy újabb videóklipet forgatott, amiben egy kisebb időutazásra invitálnak minket: a ‘Várom, hogy újra augusztus legyen’ c. dalhoz készült klipből sem maradhattak ki a szellemek, akik ismét lepedőben térnek vissza a múltból, hogy ezúttal is felidézzenek valami emléket. Ehhez már csak egy plusz adalék a forgatás során használt halszemoptika, vagy éppen a majdnem tökéletesen leutánzott Backstreet Boys-klipes egyentánc, szóval van itt minden, ami 90-es évek. A klipet a zenekar régi barátja, Rádi Gábor rendezte, rögzítette, vágta.

A kisfilm két nap délutánján át forgott, július végén. A zenekar tagjai mindkét nap összegyűltek egy-egy előre kitalált és megadott helyen, így jött össze egy szellemjelmezes forgatási nap és egy Gólya teraszos Beastie Boys-os nap.

A szellemek az egész Rekult I-II. vizuális világának koncepciózus, központi elemei, a múltat jelentik, amiben része volt a Mayberiannek és amit újra és újra meg akarnak idézni, de már semmi sem ugyanolyan, így csak a múlt szellemi térnek vissza hozzájuk emlékek formájában, mint ahogyan ezek a dalok is.

„Valahogy így jött az az ötlet is, hogy a 90-es években használt zsáner klipes fordulatokat – mint például egy Backstreet Boys-klipes egyentánc, vagy a halszemoptika, vagy a szereplőket alulról vevő kamera – megjelenhetnének a klipben. Természetesen nekünk nem sikerült reprodukálnunk az ‘Everybody’ videójában látható menő, szellemkastélyos, tánckaros jelentet, de ezért ugrálunk képességeinkhez mérten, teljesen rosszul, szellemként a múzeum lépcsőjén, és persze olyan menők se vagyunk, mint a Beastie Boys, de az ő klipjeik ihlették a Gólyás jeleneteket”

– tudjuk meg Csordás Zitától, amit Rádi kiegészít még a továbbiakkal:

„Abból indultam ki, hogy no-budget klippeknél túlságosan szigorú koncepciókhoz nem szabad ragaszkodni, ezért sokkal érdemesebb csak nagyvonalakban felvázolni, hogy mit szeretnénk. Szigeti Árpival és Csordás Zitával azt beszéltük meg, hogy vegyünk át elemeket ‘tipikus 90-es évek’ klippekből, így maradt a nagylátószög, az idiots színezett filterek, a kézi kamerázás és lassítás. Majd felírtunk pár lehetséges helyszínt, amikhez elmentünk forgatni és megpróbáltuk a hely adottságát kihasználni: így például a Múzeumkertnél a lépcső és a kapun való berohanás is ennek köszönhető, és volt még pár ilyen ötlet, ami fejben még jól nézett ki, de képileg vagy nem volt jó, vagy nehezen lehetett értelmezni, ezért azokat végül elengedtük. Így a vágás a dal dinamikáját igyekezett lekövetni, kvázi funkcionálisan használva olyan elemeket, mint a lassítás, állóképek és rezgő normál sebességű mozgó kézi felvételek tudatos váltása” – meséli a klip munkálatairól Rádi Gábor, rendező.

A felvételeken túl azonban biztosan mindenkit nagyon érdekel, vajon mi történhetett augusztusban, amit annyira érdemes volt várni és talán most is érdemes. Erről szintén Zita mesélt: „A szöveget 18 évesen írtam, amikor vártam a felvételi eredményeket, és arról a pillanatról szól kb., amikor a barátainkkal ültünk a Múzeumkertben és cigiztünk, meg örültünk, hogy leérettségiztünk, és vége a tanévnek és életünk legjobb nyara fog következni, és augusztusra már ki fog derülni, hogy felvettek-e a Képzőre vagy sem, és minden nagyon jó volt, és közben szerelmes vagyok egy fiúba, akinek erről fogalma sincs.”

• Ezek után nincs is más hátra, minthogy találkozzunk október 2-án az A38-on, a Mayberian dupla lemezbemutató koncertjén, és mi magunk is felidézzük a megboldogabb/legkeserédesebb augusztusunkat.