Budapest egyik kulturális oázisa, számtalan KERET blogos event és szívünkhöz közeli koncert, workshop, közösségi esemény csomópontja veszélybe került. Március elején a józsefvárosi önkormányzat bezáratta az Auróra pultjait minden nap 22:00 után – válaszul a magyar underground szcéna, több mint 30 fellépő összeállt egy támogatói hét kedvéért, hogy pártfogókat gyűjtsön az Auróra hosszútávú fennmaradásáért. Alább bővebben olvashattok a programokról, mi pedig felkértünk pár résztvevőt és Au-közeli zenekart, hogy röviden fogalmazzák meg a hely esszenciáját!

Május 10-én startolt el a több város szervezeteit is magába foglaló Szabad Terek kezdeményezés, amelynek nyitóhétvégéjén, pontosabban a pénteki napján mi is részt vettünk. Az autonóm nyilvános terek létrehozását és megőrzését célzó együttműködésről korábbi cikkünkben már bővebben írtunk, az alábbi rövid összefoglaló pedig a kezdeményezés budapesti nyitóhétvégéjének első napját mutatja be, amelynek a – június elején majd főszerepet játszó – Auróra adott otthont. Nézzük mi is történt!

Most, hogy a civil-ellenes retorika, a jogi és pénzügyi korlátozások, az ellehetetlenítések sora és a politikai nyomás eddig aligha látott méreteket ölt, úgy van szükségünk a Szabad Terek kezdeményezésre, mint egy falat kenyérre. Blogunk számos függetlenül működő szervezettel karöltve csatlakozott a közösségépítő projekthez, melynek fókuszában a kulturális tartalmak közvetítése, a szolidaritás erősítése és persze az autonóm nyilvános terek megőrzése és létrehozása áll. Mekler Zsuzsa, az Auróra szervezője avatott be a kezdeményezés részleteibe.

Újabb hálószobaprojekt nőtte ki a négy falat, és mindenhangszeres formációvá bővülve, Budapesten először az Aurórában debütál a Quiet Kid & The Speakers.

Megvan a tökéletes program a hétfő esti téli melankóliához! A 2011 óta ténykedő olasz dark-wave zenekar, a Kill Your Boyfriend egy este erejéig Budapestre látogat.

Tavaly, egy fülledt szombat estén, amikor az Auróra közönségének egy marginális része épp nem a Kolorádón bulizott, hanem egy civilek által létrehozott eseményen vett részt az „inkriminált” helyen, a rendőrség az adott programhoz képest hatalmas erőket megmozgatva razziázott a józsefvárosi klubban. A razzia után elkezdődött a közösségi hely elhúzódó basztatása, tele csavarral, ahol ide-oda pattognak a labdák. Több mint egy év után újabb fordulat állt be az ügyben, miután a jozsefvaros.hu-n megjelent egy közlemény, ami alapján az Önkormányzat mégis bezáratná helyet – a Corvin Clubbal egyetemben. Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb pontjait az underground klub utáni, több mint egy éves hajszának.

Minden tiszteletem azoknak, akik 2017-ben is képesek a saját elképzeléseiket önerőből megvalósítani. Most, hogy állambácsi keze szinte mindenhova elér, nehéz úgy bármit is csinálni, hogy ne kelljen külső támogatást, vagy tőkét bevonni, ami nyilván nem kívánatos kötelezettségekkel jár. Függetlennek lenni valóságos szélmalomharc; aki így akar valamit elérni, annak százszor keményebben kell dolgoznia, hogy eljusson a kívánt személyekhez. A közelmúlt eseményei egyértelműen igazolják, hogy ezeket az embereket igyekeznek rövid úton megbuktatni.

Persze sarkítok – mint ahogy a mostanában bevetett kormányretorikához illik. A minap olvastam egy kiváló cikket ebben a témában, aminek a gondolatait pár sajátommal kiegészítve összeszedtem, vagyis miért oly dühítő és kétségbeejtő ami a pesti underground körül zajlik. És mivel a KERET már jó pár éve a magyar underground, független zenei élet közvetítését és előremozdítását tűzi zászlajára, nem ülhetünk szó nélkül, no.

• Auróra-helyzet (Update: Októbertől újra működik az Auróra!)
• GMK-mizéria
• Müszi-roló
• Gólya-ügy

Az egész az Auróra üzemelési engedélye körüli balhéval kezdődött júniusban, majd szűk három hete egyszer csak jött a hír, hogy bezár a GMK. Én személy szerint sosem szerettem annyira, de az tény, hogy egy fontos hely volt a belváros közepén, ahol lehetett kis létszámú klubkoncerteket tartani. Aztán jött a hidegzuhany: bezár a Müszi is. Ez már sokkal súlyosabb, hiszen rengeteg iroda és műhely van itt, ez egy páratlan közösségi tér, ami egyébként koncerthelyszínnek és kisebb színházi előadások befogadására is alkalmas. Mondhatni ez egy „sok legyet egy csapásra” azok számára, akik a független/liberális/underground helyeket minél hamarabb a Duna mélyén akarják látni, hiszen itt sok olyan csoport dolgozott folyamatosan, akik egy sokszínűbb, jobb, élhetőbb országot álmodnak maguknak.

Egy hete a Gólya is razziának lett alávetve egyértelműen jelezve; a „ballibek mekkája” is fenyegetve van. Márpedig a Gólya valóban példaértékű klub, hiszen a szövetkezet-alapú működésével szinte egzotikumnak számít a pesti átlaggal szemben. Persze az elkaszálásukra tett kísérlet nem meglepő, látva a multik által pénzelt eszement építkezési hullámot a környéken.

Lassú leépítés

A probléma egyébként nem újkeletű. Kultiplex, ZP, Tűzraktér. Ezek voltak az első hullámos klubok, amik kiszenvedtek. Aztán odafenn rájöttek, hogy nem csak az underground kultúra szórakozóhelyeit lenne érdemes bezáratni, hanem a működéshez szükséges egyéb helyeket is; ezért történt az R33 és a vágóhídi próbatermek bezárása, de ami még fájóbb, hogy a Dürer felett is Damoklész kardja lebeg. Még nevetségesebb az egészben, hogy a helyére cirkuszt terveznek…

A már rég bezárt Tűzraktér.

Ha viszont kicsit távolabbról vizsgáljuk a szituációt, rájöhetünk, hogy ez az egész sokkal messzebbre mutat, mint az underground zenei- és klubélet. Mint tudjuk, sajnos egyre kevesebb pénzt költenek oktatásra, és amit költenek azt se jó helyre. Az egyetemek támogatása egyre kevesebb, a kutatás-fejlesztés és a főiskolai tanárok bérezésére fordított összegek is messze elmaradnak a nyugati szinttől. A CEU körüli botrány már csak hab a tortán.

Nem is kérdés, hogy egy, a kormány minden üzenetét beszippantó, önálló gondolatokkal nem rendelkező, kritikát és kérdéseket megfogalmazni képtelen társadalom sokkal jobban irányítható, mint egy olyan, ahol az emberek jól képzettek, és könnyebben átlátnak a kormány kisstílű garázdaságain. Ennek a koncepciónak fontos része az, hogy az emberek csak azt tanulják meg és higgyék el, amit a kormány akar. Az alulról szerveződő, önképző, széles látókörű, új gondolatokra nyitott underground helyek gyűjtik össze azokat az embereket, akik pontosan ennek a mentalitásnak az ellenkezőjét akarják képviselni, csak egyelőre nem igazán képesek érdekérvényesítésre. Ezen helyek bezárása bizonyíték arra, hogy az ellen- vagy underground kultúra valamelyest azért fenyegetőként hat a kormányra.

Beletörődés

Akár örülhetnénk is annak, hogy talán valamennyire „tartanak tőlünk” odafenn, de ez egyelőre leginkább a közösségi helyek elkaszálásában nyilvánul meg. Sajnos legtöbben képtelenek vagyunk bármilyen válaszlépésre a történtek ellen – hiába tudjuk, hogy a legrosszabb dolog a beletörődés. Ha hosszú ideig akarsz működtetni egy helyet két választásod van: vagy fizetsz mindent rendesen, és akkor olyan árakat kell szabnod, hogy az összes haverod kívül ragad, vagy csinálsz egy olyan helyet, ahová tényleg bárki bejöhet, akkor viszont folyamatos összetűzéseid lesznek az önkormányzattal, azt pedig senki nem akarja. Ha nincs meg valami engedély, és neadjisten még az underground „tömegnek” is szervezel rendezvényeket, hamar elveszítheted a működési engedélyedet – lásd pl. Auróra.

Térképpel ellátott grafika az egykori Kultiplexről.

Ahhoz, hogy ebből kitörjünk, sokkal tökösebbnek kell lenni. Volt szerencsém foglalt házakban járni Madridban és Amszterdamban, és ott egészen más a helyzet. Az üres házakat nem romkocsmákká alakítják, hanem általános lakhatási célokra használják őket, és mindenütt kőkemény ellenálló mozgalmak szerveződnek.

Madridban főleg punkokkal és Che Guevara lelkes követőivel találkoztunk, míg Amszterdamban antikapitalista és antifasiszta mozgalmak laktak egy fedél alatt. Soha nem próbáltak működő üzleti vállalkozássá fejlődni, mint ahogy a belpestiek csinálják – a kettő együtt nem lehetséges.

Amit tőlük érdemes – és létfontosságú – megtanulnunk az az, hogy a politikát nem lehet kikerülni. Egyre többször hallom azt, hogy „Politika? Áh, én nem követem már, hogy mi van. Úgyis lop mindegyik.” Ezzel a hozzáállással nem is fog változni semmi. Az első romkocsmák is azért tudtak létrejönni, mert beindult a dzsentrifikáció a zsidónegyedben, és volt akkora káosz, hogy épp senki nem tudta mihez kéne kezdeni a sok ingatlannal és pénzzel. Aztán jöttek a befektetők, meg nyolc évnyi Hunvald György, és szépen lassan minden a haverok és a vastag pénztárcájúak kezére vándorolt. Ha akkor lett volna valaki, aki egy kicsit is megpróbál valamekkora politikai erőt is kovácsolni magának, talán ma is az underground élet központja lehetne a Hegedű utca, a Merlin, vagy épp a Mumus.

Félreértés ne essék, nem azt mondom, hogy le kell paktálni a Fidesszel („Bend the knee!”) csak azt, hogy ha valaki a kormány ellen akar játszani, akkor fel kell menni ugyanarra a pályára, ahol ők vannak.

Szükségünk van azokra az emberekre, akik képesek helytállni egy politikai diskurzusban, mégis az  undergroundot képviselik.

Illetve szükségünk a továbbiakban olyan közösségekre is, akik számára a közösségi lét nem a kocsmázást jelenti. A külföldi példák azért (is) nagyon jelentősek, mert ott a közösséghez tartozás alapja nem a közös ivás. Feltétel viszont valamiféle alkotói folyamatban való részvétel; ez lehet bármilyen művészet, színház, workshopok vagy érzékenyítő csoportok tartása, független sajtó működtetése – vagyis bármi, ami az adott szubkultúrát előremozdíthatja és felteheti a kulturális térképre.

Fontos, hogy megmutassuk; itt egy valódi ellenkultúra működik, ami ugyanúgy szövetét képezi a társadalomnak, mint bármi más, és nem lehet annyival elintézni, hogy ők a „romkocsmák félhomályában merengő diplomások”.

Borítókép: www.elledecor.it

Az Auróra kertje a legjobb szpot a laptoppal dolgozóknak ebben a hőségben. Van áram, árnyék, hideg limonádé, ingyen wifi. Ma délután is épp itt számítóztam, amikor mentem volna egy kör italért, de már nem szolgáltak ki a pultnál. Akkor vettem észre, hogy körülöttem a helyiek vadul telefonálgatnak, és az csak Indexet kellett megnyitnom, hogy összeálljon a kép: a néhány héttel ezelőtti razzia után a józsefvárosi hatóságok most

azonnali hatállyal bezáratják az Auróra kioszkot és kertet.

A hivatalos indoklás lakossági bejelentésre hivatkozik, itt a helyszínen inkább kormánypárti összeesküvést sejtenek az emberek.

A Facebook népe felrobbant, a helyszínen gyűlnek az újságírók és az érdeklődők, akiknek – a hőség miatt pult híjján – van kirakva hideg limonádé. A szórakozóhely és közösségi tér védelmében kisebb tüntetést szerveztek még aznap délután.

Lukács Áron, az Auróra és a Bánkitó kommunikációs vezetője a helyszínen tartott egy sajtótájékoztatót, melyben leszögezte, hogy eddig semmilyen jogsértést nem követett el az Auróra, így a hely bezáratását egy összehangolt támadásként értelmezik az önkormányzat, a rendőrség, és a PestiSrácok újságírói részéről – hiszen

a pestisracok.hu-n 10 perccel azelőtt jelent meg a szórakozóhely bezáratásáról szóló hír, hogy az önkormányzat futárai kiérkeztek volna az Auróra utca 9-11. szám alá.

A kertet és az épületben működő vendéglátó egységet külön-külön indoklással záratták be, a kert ügyében a nagy nehezen megszerzett településképi határozat visszavonása szolgáltatott támadási felületet.

„A településképi bejelentés visszavonásának indoklása, hogy a kertben található épületek alapterülete meghaladja a 20 négyzetmétert. Egészen pontosan az egyikük 20,1 nm, a másik pedig 26 nm.

Érdekes, hogy ez a körülbelüli 16 személyes találkozó alkalmával nem derült ki, sőt, az eredeti engedélyen sincs feltüntetve kitételként.”

Az önkörmányzat határozatát a településképi bejelentés visszavonásáról június 19-én keltezték, ám csak a mai napon, június 28-án kézbesítették ellehetetlenítve a gyors fellebbezés lehetőségét.

Mindazonáltal az Auróra vezetői nem tartják jogszerűnek az eljárást, és hamarosan fellebbezéssel fognak élni a bezáratás ellen, jelenleg is jogászokkal konzultálnak.

Az Auróra közleménye szerint természetesen a vendéglátói tevékenységet megszüntetik, mondván eddig sem folytattak jogsértő magatartást, azonban

az összes program meg lesz tartva, a közösségi tér, a benne működő civilek irodáival továbbra is működni fog, csak italt nem lehet majd venni. 

A hely most közösségi finanszírozással próbálja pótolni az eddigi bevételének 80%-át adó pultok helyén maradó űrt.

A lázadás soha nem megy ki a divatból, főleg ha olyan nyilvánvaló és elkerülhetetlen dologról nem akarunk tudomást venni, mint a felnőttlét. Az Auróra tematikus buliján négy menő zenekar, a TPS Report, a Simon Raptor, az Eyes on U és a Fake Shakes lépett fel. Az eseményre készült egyébként egy speciális zine is, ami a felnőtté válás problematikusságát járja körül többek közt egy kvízzel, melyben a legfőbb kérdés az volt, hogy ki milyen felnőttes dolgot csinált utoljára. A legjobb válasz nem a szex, hanem a közös költség volt… Íme Komróczki Dia galériája a múltheti banzájról, ami tökéletesen átadja azt a pár órás pincehangulatot.

Nem lesz érdemes elmozdulni a 8. kerület környékéről a héten, alább találjátok az általunk megtekintésre érdemesnek vélt eseményeket.

Lájkold a Heti Bontás Facebook oldalát, vagy iratkozz fel oldalt e-mail címeddel, hogy ne maradj le Budapest legjobb történéseiről!

Hétköznap

• JAN 11 – Hétfőn újra élő Monday Session a Toldiban, ezúttal a Speiz Bojsz lesz Ágoston Bélával és Németh Jucival kiegészülve. / 600FT
• JAN 12 – Keddre igazi eventgarde esemény-művészettel készül a Vittula, lehet majd a pulton támaszkodni és azon táncolni is. Valójában táncolás mindenen és bármin – a pultot kivéve.
• JAN 14 – Csütörtökön valós időben nézhetitek és hallhatjátok, ahogy neves producerek élőben beateket kevernek. / 500FT

Hétvége

• JAN 15 – Berosszulás EP bemutató lesz az Aurórában. / 500FT
• JAN 15 – Majd a Recorder kedvenc 2015-ös zenéire lehet táncolni a Beatben.
• JAN 16 – Szombat koraeste téli fesztivált tart a Budapest Open Mic Nights, ezúttal a Müsziben, sok-sok király fellépővel, többek között a Kikeltető döntős zïppel! / 600FT
• JAN 16 – Utána pedig irány a Beat, ahol hajnalig a ’90-es évek indie zenéje fog szólni. Helyette a hétfőn elhunyt David Bowie-ra emlékeznek.