Egy zenész Facebook-csoportban találtunk rá Kemény Andrásra, aki szakdolgozata témájául a zenészek teljesítményszorongását választotta. Megkértük, hogy írjon nekünk egy kivonatot munkájából, ezt olvashatjátok alább!

Aktív, koncertekben gazdag zenekari éveim során szerzett tapasztalataimból merítkezve, valamint későbbi tanulmányaim során azon kezdtem tanakodni, hogy a színpadi fellépések során vajon szoronganak-e a zenészek?

Itthon kevésbé kutatott a téma, úgyhogy kaptam az alkalmon és szakdolgozatom témájául is a zenészek teljesítményszorongását választottam. De mit is jelent ez pontosan? A zenei teljesítményszorongás tulajdonképpen egy olyan átélt szorongás, ami befolyással van az előadó viselkedésére, gondolkodására és fiziológiai állapotára. Tulajdonképpen olyan érzés, mint amikor egy olyan alapvető dolgon parázunk, amit már több ezerszer megcsináltunk és jól be van gyakorolva, de mégis remegünk, hogy menni fog-e más emberek előtt is.

Ennek a témának a vizsgálata még külföldön is gyerekcipőben jár, de eddig arra jutottak, hogy a különböző zenei stílusokat tekintve a klasszikus/szimfonikus zenészek szoronganak a leginkább. Ezek alapján én is arra voltam kíváncsi, hogy vajon hazánkban is a komolyzenészek élik-e át legnagyobb mértékben a zenei teljesítményszorongást, illetve más zenei stílusokban is megjelenik-e ez az állapot?

A kutatásban 334 aktívan koncertező hazai, amatőr és profi zenész vett részt, akiket négy nagyobb kategóriába tudtam sorolni:

• KOMOLYZENÉSZEK
• KÖNNYŰZENÉSZEK (POP, JAZZ, INDIE ROCK, STB.),
• METAL/HARDCORE ZENÉSZEK
• ELEKTRONIKUS ELŐADÓK

Túlnyomó részben férfi zenészek töltötték ki, de a válaszadók 25 százaléka női előadó volt. Várakozásaim ellenére közel ugyanolyan mértékű teljesítményszorongás volt megfigyelhető mind a négy kategóriában, a stílusokat tekintve hasonló mértékben, közepes szinten élnek át szorongást. Ezzel szemben a külföldi eredmények kimagaslóan magas teljesítményszorongást mutattak ki a komolyzenészeknél.

Én nagyrészt az egyetemistáknál idősebb és gyakorlottabb komolyzenészeket kérdeztem meg, így azt a szinte egyértelmű állítást is sikerült bizonyítanom, miszerint minél idősebb valaki, annál hatékonyabban képes megküzdeni a szorongással, ezáltal kevésbé is éli át, mint a fiatalabb társai.

Lényeges különbség a metal/hardcore zenészeknél volt, ugyanis ők jóval nagyobb mértékben mutattak olyan szélsőséges érzelmek átélésére való hajlamot, mint a depresszió, vagy a reménytelenség és kilátástalanság-érzet.

Az is kiderült, hogy a hardcore-előadók fogyasztják a legtöbb alkoholt a kitöltők közül.

Ezzel párhuzamosan az is bebizonyosodott, hogy az átélt zenei teljesítményszorongás befolyással van az alkohol- és drogfogyasztás mértékével. Tehát, minél inkább szorong az ember a színpadon és gyülemlik fel benne stressz, annál valószínűbb, hogy alkohollal/droggal vezeti le a feszültséget.

A kérdőívek felvétele közben kaptam néhány kritikát, miszerint sztereotípiákon alapul az egész vizsgálatom, de jelen esetben – a zenészeket érő sztereotípiák ellenére – sikerült bizonyítani, hogy nem minden zenész alkoholista és kábítószeres.

A zenészek válaszai alapján kevesebb, mint tíz százalékuk mutatott alkoholizmusra és drogproblémákra utaló jeleket.

Fontos leszögeznem, hogy a kutatás során valid kérdőíveket alkalmaztam, melyeket elismert pszichológusok fejlesztettek hosszú évek alatt. Ennek ellenére ezek az eredmények csak iránymutatóak lehetnek, viszont segítségül szolgálhatnak a zenészek számára nyújtott prevenciós programokban, vagy akár zenészek számára nyújtott tanácsadás során.

A zenészekkel folytatott beszélgetések rávilágítottak, hogy ez egy sokkal több összetevős téma, ugyanis olyan szorongást növelő tényezők is vannak a zenészek életében, mint a turnézás fáradalmai, a zenekaron belüli kapcsolatok alakulása, a lemezek kiadásával kapcsolatos nehézségek és megannyi apróbb tényező, melyek szintén befolyással lehetnek a színpadi teljesítményre

Ha az eredmények pszichológiai hátterét vesszük, akkor feltételezhetjük, hogy a metálosok azért hajlamosabbak a depresszióra, mert ez a zene hasonló fájdalmakat tükröz vissza, mint a depresszióban megélt érzelmek.

Azonban általánosítani nem érdemes, hiszen a metálon belül is rengeteg irányzat létezik, amelyek más-más hatással vannak az emberre, valamint előfordulhat, hogy valakinél kifejezetten oldja az agresszivitást és a feszültséget ez a műfaj.

Az is érdekes kérdés, hogy vajon milyen összefüggésben van az alkoholfogyasztás a szorongás örökletességével? Például elég sanszos forgatókönyv, hogy valakinél a család hatására alakul ki a szorongó személyisége, majd a későbbiekben olyan környezetbe kerül, mely megtanítja, hogy az alkoholizálás az egyik legegyszerűbben elérhető megküzdési stratégia a feszültség kezelésére.

Illusztráció: Hajdú Ágoston