Bőven képviselte magát az idei Kikeltetős shortlisten a hip-hop, ennek az egyik fő pillére pedig Szlimmy volt, akit most szerdán a Gólyában élőben is elkaphattatok. Szlimmy most rukkolt elő a második lemezével, 10 trekk, 30 perc, és most a Kereten premierezik.
Az új lemezéről Szlimmy mesélt nekünk:
Ha röviden kéne összefoglalnom, az album az önazonosság kereséséről szól, azaz hogy küzdünk meg azzal a feladattal, hogy önmagunkat adjuk, habár sokszor az ellenkezőjét tanultuk meg életünk során. Az ‘Arctáncoltató’ cím is innen jött: a Dűne könyvsorozatban az arctáncoltatók olyan emberek, akik képesek változtatni az alakjukat. Ezt tökre rá lehetett húzni az album témájára, és nem mellesleg szerintem egy rohadt hangzatos szó is, szóval egyértelmű volt számomra, hogy ezt a nevet kell adni az albinak. Tartalmilag igyekeztünk egy ívet adni a lemeznek: szövegben és hangzásban is változik a hangulat, ahogy végig követjük a beszélő útját az elkeseredéstől a megváltozásig.
Az alapokat Loki szolgáltatta az egész lemezen, én pedig a szövegért/vokálért voltam felelős. Ő túl elfoglalt (lusta) volt leírni a gondolatait a projektről, így én tudok mesélni nektek róla:)
Így, hogy már képben vagytok az alapsztorival, jöhet is a dalkommentár az alkotótól:
1. Kivagyok
Loki nagyon szépen kezd be az alappal, olyan flessem volt tőle már első hallgatásra is, mintha egy film trailer-ét hallgatnám. Szövegileg itt bevezetem az album témáját, az önkeresés (van ilyen szó? Mindegy is..) dilemmáját.
2. Arctáncoltató ft. Miller Dávid
Jóval pörgősebb hangzás jön be ennél a számnál, a téma viszont hasonló az előző trekkhez. Itt próbáltam jobban ihletődni a múltamból: mi lehet az oka, hogy nem tudom önmagam adni? Egy kedves barátomat, Miller Dávidot hívtuk be a számra. Amellett hogy elképesztő bitang hangja van az öregnek, egy nagyon őszinte és szép szöveget írt, vele lett így teljes a szám.
Ez a szám volt az, aminél úgy éreztük, hogy legjobban átadja az album hangulatát, így úgy döntöttünk, hogy erre forgatunk majd (először!) klipet. Crizzly videózta és vágta, Virág Zsombor pedig a rendezésért volt felelős. Pár szó a rendezőtől a koncepcióról:
“A koncepció szerint a lírai én az alkotásból fakadó elmélyült jelenlétet képes lesz átültetni az alkotott mű előadásába is. A klip alatt visszatér gyerekkori énjéhez, megtalálja a kapcsolatot fiatal önmagával, és megtanulja használni az akkori önfeledtségét a színpadi jelenlét eléréséhez.
Balázs, a már önmagában is mélyen értelmezhető és befogadható szövegéhez megpróbáltunk egy plusz jelentéstartalmat társítani, és széles körben érvényessé tenni a vizuális aláfestést is.”
3. Drága
Hosszú évekig volt egy olyan rossz sokásom, hogy esténként nem tudtam elaludni, órákig tudtam tépelődni és forgolódni az ágyban. Ennek az lett az eredménye, hogy teljesen enervált lettem, nem volt erőm vagy kedvem semmihez, azonban így sem jött álom a szememre, amikor kellett volna. Ebből a kétségbeesett érzésből merít a szám: az én egy könyörgése ez az esti dzsójához, hogy altassa el bármi áron.
4. Nem rólam szól
Itt arra próbáltam kitérni, hogy amikor az emberek bántanak minket valamilyen módon, az nem biztos, hogy miattunk van. Rengetegszer ezek a bántások az adott ember frusztrációiból jönnek, le akarja vezetni a rossz energiákat, és éppen mi vagyunk a megfelelő célpont. Én ilyenkor el szoktam tudni engedni a kapott rossz érzést, megértem, hogy “nem rólam szól” a dolog, és nem kell magamra venni. Szerintem ez az elengedés egy jó hozzáállás a mindennapokra, sok fölösleges szartól szabadíthatjuk meg magunkat.
5. Szárnyas fejvadász feat. gyuris
Ahogy Levi csinálgatta ezt az alapot, nekem rögtön a címadó film ugrott be róla: zuhog az eső, halvány fények, a tömegek lélektelenül járják az utcákat. Sokszor látom a mindennapjaimban, hogy az emberek automatizált életet élnek. Felkelnek, elmennek a munkájukba, amit nem szeretnek, hazamennek, Netflixeznek, majd alvás, másnap ugyanez előlről. Ezt mind anélkül, hogy bele sem gondolnak mit miért csinálnak, csak csinálják, mert erre rendezkedtek be. A szöveg egyfajta tiltakozás ez ellen, a beszélő nem akar egy lenni ezek közül az “gépek” közül. Gyuris a vendégelőadó a trekin, régóta akartunk már vele dolgozni Levivel, nagyon örültünk, mikor elvállalta a felkérést. Szerintem ez nem volt egy szokványos dal számára, de rohadt jól behozta a világát, sokkal színesebb lett a szám vele.
6. Nincs idő
Ennél a számnál hangzásban történik egy erős váltás, nagyon komoly groove-ot hozott be Loki. Témában itt az idő kérdését próbáltam fejtegetni: úgy érzem, hogy egyre jobban rohan mindenki, alig tudunk időt szakítani a fontos dolgokra, pedig mégiscsak mi osztjuk be az időnket. Érdekes egy téma számomra.
7. Kumbaya
A Kumbaya egy pozitív üzenet a lemez végéhez közelítve: nem baj, ha megtépáznak minket a mindennapok, ez csak erősebbé tehet minket, és egyre jobban bírjuk majd a strapát.
8. Éjszaka
Az Éjszaka egy erősen elrugaszkodott treki lett a többi számhoz képest, de ezért is szerettük meg annyira Levóval. Itt a szöveghez nem akartam semmi jelentést társítani, inkább csak egy érzést/hangulatot, amit ad nekem a szám. Ahogy hallgattam az alapot, csak becsuktam a szemem, és próbáltam elképzelni egy képet. A dropra egy vörösen pulzáló, fenyegető napot láttam (ilyet sem sokszor írok le), ahogy mindent befed és megéget (bevallom, nem voltam józan). Ebből indultam ki: a narrátor az éjszaka része, és figyelmezteti a hallgatót, hogy ne csapjon nagy robajt, vagy felkelti a napot, az pedig végzetes az éjszaka csendes lakói számára.
9. Tó
Az a durva, hogy ez a trekk készült el legelőször az albumhoz, amikor Levivel még egy Frank Ocean/Baby Keem inspirálta valamit akartunk összerakni. A szám egy öngyilkosságról szól: a beszélő elhívja egy rég nem látott ismerősét magához. Beszélgetnek, nosztalgiáznak, majd arra kéri az ismerőst, hogy kísérje el utoljára a tóhoz, ahova annyi szép emlék köti. A tóban feloldozásra talál, és végez magával. Habár fullra depresszív ez a kis történet, a lemez szempontjából pozitív jelentése van: ez a negatív/lehúzó én elhalálozása.
10. Boogie Nights
Ezt a számot írtam meg utoljára, mikor már el tudtam engedni a lemez készítése körüli stresszt, és ez szerintem tökre visszaköszön a dalban, egy perfekt lezáró treki nálam. Itt is Levinek köszönhetem az inspirációt: amint meghallottam az alapot, a Boogie Nights című film ugrott be a fejembe. A film a pornóipar egy feltörekvő őstehetségéről szól (nevezzük nevén, Dirk Diggler), arról, hogyan csábítja el és teszi tönkre az ipar. Megláttam a hasonlóságot az ő helyzete, és sok zenész helyzete közt, de talán bárkire rá lehet húzni a szórakoztatóiparban: rengeteg hamis szeretetet és visszaigazolást kapunk olyan emberektől, akik nem is ismernek minket. Ez az energia ad egy hatalmas önbizalmat, az ego soha nem látott méretre nő. Az ilyen hamis szeretetre azonban nem lehet építeni, mert nincs igazi alapja. Pillanatok alatt imádnak meg az emberek, mert csinálsz egy jó számot, és ugyanolyan gyorsan kezdenek gyűlölni, ha valami rosszat posztolsz Instagramra. Habár szerintem lehet élvezni a hírnév adta előnyöket, mindig ott kell legyen a fejedben, hogy nem ez az igazi érték, hanem az, hogy hogyan viselkedsz emberként: ez fogja táplálni a lelkedet igazán. Szóval keresd az igazi értéket, és minden fullos lesz.
- Ez volt tehát az Arctáncoltató Szlimmytől és Lokitól, az új dalokat élőbe el is tudjátok csípni holnap az Akváriumban 6363 és Lil Frakk előtt.