Az elmúlt hónapokban széleskörű társadalmi diskurzus zajlott a repoharak körül, főleg kritizálva a jelenséget, miután a jelenlegi formájában a legtöbb helyen inkább lehúzásnak érződik, mint egy valódi zöld megoldásnak a műanyag hulladék csökkentésére. A jogos közfelháborodás nyomására jött létre az Etikus Repohár Hálózat nevű kiáltvány, amely az ingyenes, vagy pénzre visszaváltható rendszert szeretné az alapvetéssé tenni, és amelyhez hivatalosan csatlakozott a Sziget Fesztivál is. Ennek kapcsán beszélgettem Dominus Ákossal, a kezdeményezés megálmodójával és a Sziget fenntarthatósági vezetőjével.

1 millió pohár szigete

A pénzre visszaváltható repohár a Szigeten egy nagy vállalásnak tűnik, hiszen látszólag ha egy egyszerre legfeljebb pár száz főt kiszolgáló pesti kocsma sem tudja ezt meglépni, akkor vajon egy sokszázezres fesztiválnak mégis hogyan sikerül ez? Dominus Ákos elmondta, hogy bár korábban is tervben volt, illetve a Szigetnél jóval kisebb Volt és Balaton Sound fesztiválokon 2013-ban már kipróbálták a pénzre visszaválthatós rendszert, részben az elmúlt időszak nyomására hozták meg ezt a döntést épp most.

Mint megtudtam, egy ekkora rendezvény számára a legnagyobb befektetést a poharak beszerzése jelenti. Egy darab repohár 2-400 forintba kerül, függően a dizájntól és mennyiségtől, és a Szigetre összesen 1 millió darabra lesz szükség, hogy elindulhasson a rendszer. Ez azért van, mert bár nincs konkrét, átfogó, integrált szabályozás erre Magyarországon, a Szigeten nem töltenek újra poharat, minden esetben tisztát adnak, ezért egyszerre nagyon sok pohár lesz forgalomban. Persze az infrastruktúra is komoly tétel, a poharakat logisztikázni kell, mosni és szárítani. Ez utóbbi a legnehezebb része a folyamatnak, felmerült, hogy helyszíni mosóközpontokban tisztítsák a poharakat, azonban a szárítást így nem tudnák megfelelő minőségben megoldani, ezért a Sziget poharait Szentendrén, egy külső cég fogja mosni a fesztivál ideje alatt.

A rendszer költségét pedig így is a fogyasztó fogja megfizetni, ugyanis

nem jár vissza a 800 forintos pohár teljes vételára, hanem annak csak a felét, 400 forintot lehet majd megkapni, miután, ahogy Dominus fogalmaz, „levonnak egy pohárhasználati díjat”.

Az Etikus Repohár Hálózat állásfoglalása, hogy egy kisebb vendéglátóhelyen nem indokolt a poharakért fizetett depozit visszatartása, azonban egy nagyobb fesztiválon, ahol az egész rendszert külön erre az alkalomra meg kell szervezni, ott igen, azonban törekedni kell hogy megfeleljenek a fogyasztói elvásároknak. A poharakat bármelyik pultban be lehet majd cserélni tokenre is, amivel elméletben le lehet hozni az egész Szigetet egy darab pohár megvásárlásával, és – ha megyünk ezzel a logikával – egyszeri 400 forintos használati díj és 400 forint depozit megfizetésével. Dominus Ákos azt mondja, hogy szerintük így akár 40-50 pohár is megfordulhat a vendég kezében, amiért csak egyszer kell fizetnie. Hogy a Szigeten az állandó sorbanállással és egyéb nehezítő körülményekkel ez mennyire lesz reális, az majd kiderül a gyakorlatban.

Zöld egyensúly

Ezen a ponton elgondolkodtam, hogy egyáltalán mennyire lehet egy ekkora fesztivált zölddé tenni, és mivel szerencsére literálisan épp a fesztivál fenntarthatósági vezetőjével voltam callban, megkérdeztem tőle. Ákos elmondta, hogy a legeslegnagyobb tétel a Sziget kapcsán,

az összes környezeti terhelésnek, tehát az áramfogyasztást, a hulladéktermelést, és még sok mást is ideértve, szóval mindennek a 80%-át a külföldi vendégek idereptetése teszi ki,

és sajnos erre nem nagyon látszik jó megoldás, mivel a vasúti infrastruktúrával egyszerűen kivitelezhetetlen, hogy százezeres nagyságrendű embermennyiséget idehozzanak, majd egy hét múlva hazavigyenek. Egyedül Hollandiából jön egy járat, ami viszonylag népszerű is, azonban az csak a töredéke az egésznek.

Dominus zárásképp elárulta, hogy nehéz helyzetben van, ugyanis minden kurrens környezetvédelmi irányzat a fogyasztás csökkentését sürgeti, egy ilyen fesztivál pedig elkerülhetetlenül a fogyasztás ösztönzéséről szól. Mégis, elismerendő, hogy a Szigeten van igény az ő munkájára, aminek a lényege így abból áll, megtalálja az egyensúlyt e két világ között.

Kiemelt kép: TASR/Jaroslav Novák