Gyönyörű klippel kíséri első magyar dalát a Platon Karataev

Cikk

augusztus 31, 2021

Jókay Kristóf

2115

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. A közeljövőben szeretnénk fejleszteni a videós csapatunkat, live sessionöket, riportokat és lemezkommentárokat készíteni. Ehhez, illetve a további zavartalan működésünkhöz szükségünk van a támogatásotokra. Az alábbi gombra kattintva küldhetsz nekünk egyszeri, vagy rendszeres adományt a PayPalen keresztül.

Ti is biztos emlékeztek arra a három hosszú évre, ami a Platon Karataev első és második lemeze között eltelt, úgyhogy örömmel vehetjük tudomásul, hogy a harmadik már januárban a kezünk között lesz. De nem ez az egyetlen meglepetés az új albummal kapcsolatban, hiszen a srácok ezúttal végig az anyanyelvükön fognak énekelni.

A ‘Partért kiáltó‘ az első előfutára az új anyagnak, és ahogy azt már megszokhattuk, egy gyönyörű klip is készült hozzá, amiről az alkotója, Dobos Emőke is beszélt nekünk.

“A klip sok szempontból a szám elején és végén hallható zsongásnak egyfajta vizuális leképzése. Rengeteg részlet, sűrűség. Merülés, megérkezés, egység, végtelen, más időszámítás, felfoghatatlan, megfogalmazhatatlan, módosult tudatállapot. Ezek köré a kulcsszavak köré épül a klip minden részlete. A központi elemet, Laura mozgását, a “siet, ki gyorsabb az erdőnél” sor ihlette, növények timelapse-ként rögzített növekedése/hervadása volt az alap referenciapontunk. A rétegzésekkel egyrészt utalok az erdő összetett körforgására, másrészt pedig saját tempójára. Eköré az időábrázolás köré szerettem volna felépíteni egy alternatív mandalát. A mandalák olyan ősi térképek, melyeket különböző spirituális szertartásoknál használnak – meditáció elősegítéséhez, transz eléréséhez, egy szent tér megteremtéséhez. Mintázatuk, szimbólumaik sokszor az univerzum, a mikrokozmosz összetettségére utalnak. A táncos körül lévő négy ablak is a mandalákon látható 4 kapura utal, ezeket én úgy kezeltem, mint az észlelés különböző síkjait. A “mandalát” körbeölelő “part” moiré jelenség, melyeket egy fa évgyűrűinek a lenyomatából készítettem – ezzel egyrészt szerettem volna behozni az időszámítás egy másik dimenzióját, ugyanakkor pedig a szuggesztív habzással még jobban bevonzani a nézőt a dal monoton, imaszerű lüktetésébe. Épp ahogy az erdő nyelve egy más nyelv, úgy akartam én is ebben a klipben máshogy “beszélni”, máshogy kezelni ezt a képernyőnyi teret.

A jelmeztervezésnél is rengeteg mindent kipróbáltam, mielőtt megérkeztem a végső ruhához, amit még varrás közben is tovább csavartam, alakítottam. Laura jelmeze – ami tulajdonképpen egy mandala a mandalában – sok részletben reflektál olyan elemekre, mint kétdimenzió – többdimenzió, hipnózis, ébredés, látás.

A klipben még fontos szerepe van a pontnak. Látni a sminken, a kezeken, a körmökön. A táncos maga is egy “pontból” indul, s oda tér vissza. A mandalák központja általában egy pont – egy kiterjedés nélküli szimbólum. Számomra hihetetlenül izgalmas, hogy egy ilyen apró jelzés milyen sok jelentéssel bír – a minden, a semmi, szem, mag, kezdet, vég, végtelen… Ezeket a rétegeket is fontos kapcsolódási pontnak éreztem.

A feketeség visszatérő elem a Platon Karataev látványvilágában. Jelen klipnél nekem azt a felfoghatatlan végtelent jelképezi ahova az ember megérkezik egy katarzis, alkotói élmény, álom, módosult tudatállapot közben. Laurát direkt úgy szerettem volna megvilágítani, ahogy mélytengeri lényeket látunk természetfilmekben, körülöttük a tömény semmi, maguk a kiismerhetetlenség. Összességében szerettem volna elárasztani a nézőt ingerekkel, ahol keresni kell a kapaszkodót, ahol a dal közben ő maga is egyfajta partért kiált. A szám utolsó sora után pedig hirtelen eltűnik a kép, “megszűnik minden” és a zsongásban a néző az “ezért az emberért jöttem” sor után önmagát nézi a fekete tükörben.”

A Platon Karataev és Dobos Emőke továbbra is nagyon tudatosan alakítja az együttes képi világát. Ez nem azt jelenti, hogy ugyanolyan klipek készülnek a dalokhoz, hanem hogy hangulatban, motívumokban mindig vannak egyezések. Érdemes újranézni az Atoms négy single-jéhez készült klipeket, és rögtön nyilvánvaló lesz az összhang. Kíváncsi vagyok rá, hogy az új albumhoz közeledve milyen videókat kapunk majd.

Balla Gergő, a ‘Partért kiáltó‘ dalszövegírója is mesélt nekünk az együttes első saját magyar nyelvű daláról:

“A ‘Partért kiáltó’ egy dal az énvesztésről, ahol az ember a legmélyebb rétegig, az azonosságig merül. Ezzel a határtalansággal találkozni először ijesztő lehet, de később hozzászokunk, és ekkor már a hétköznapi állapot tűnik idegennek. A víz mint az egység szimbóluma az egész lemezt körülöleli majd, ez a motívum fogja majd össze a dalokat.”

A sajátot azért hangsúlyoztam ki, mert a két éve megjelent Kaláka 50 válogatáslemezen a srácok már feldolgoztak egy dalt, a ‘Valaki jár a fák hegyént’. Már ott nyilvánvaló volt, hogy ez egy működő koncepció, és a Platon Karataev nem is az első együttes/előadó, aki angolról egy idő után magyarra vált.

A klip középpontjában Tóth Laura táncművész állt, vagyis nagyrészt inkább önmagába folyt, az inspirációjáról és a klip készültéről pedig ő is mesélt nekünk:

„Hullámzó, sodródó és ciklikus. Az álomszerű zenei anyag mellé Balla Gergely (szöveg) és Dobos Emőke (látvány) csodás látomásai rendkívül érzékeny világot alkotnak. Nagyon izgalmas volt ennek a klipnek a mozgásvilágán dolgozni, mert közel állt a lelkemhez. Felemelő érzés volt, ahogy Emőke instrukciói lassan testet öltöttek bennem. Szeretem azt, amikor művészek valami lényegi, alapvető igazságot kutatnak mégis megfoghatatlan mélységekkel. Így mindenki olyan mélyre úszik, amilyen mélyre csak tud.”

Fotók: Miknyóczki Dóri

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

PLAYLISTEK