Stíluskavalkád a Phantasy Bureau első lemezén

Cikk

június 9, 2021

Jókay Kristóf

801

A KERET lassan 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja. A közeljövőben szeretnénk fejleszteni a videós csapatunkat, live sessionöket, riportokat és lemezkommentárokat készíteni. Ehhez, illetve a további zavartalan működésünkhöz szükségünk van a támogatásotokra. Az alábbi gombra kattintva küldhetsz nekünk egyszeri, vagy rendszeres adományt a PayPalen keresztül.

Négy kislemez után nehezen lehet debütáló anyagnak nevezni egy első nagylemezt, de valahol mégis jogos. Teljesen más elköteleződésre van szükség egy nagylemezhez, mint egy EP kiadásához, és ezt vállalta most be a Phantasy Bureau. Nálunk jelenik meg a trió cím nélküli első lemeze, amin egyszerre vannak tőlük megszokott tételek és teljesen új irányt kijelölő darabok.

A lemez egy gyors rövid introval kezd, ahol viszonylag gyorsan kiderül az első hallgató számára, hogy itt bizony nem sok gitárral fog találkozni. A Phantasy Bureau ugyanis Molnár Gergely dobosból, Horváth Mátyás basszusgitárosból, és Szabó Pál Tamás énekes-szintisből áll. Gitár nincs tehát, viszont van helyette egy középpontba helyezett basszusgitár, ami ebben az első egy percben rögtön nyilvánvaló is lesz.

Az első “igazi” szám a ‘Circe‘, ahol ismételten kapunk egy fémes basszusriffet, illetve egy már-már slágeres énekszólamot. Ami nekem még feltűnt, hogy mennyire jól szólnak a dobok is, ami úgy, hogy a lemezt nem egy profi studióban, hanem egy csákberényi hétvégi házban vették fel, nagyon szép teljesítmény.

A következő dal a ‘Long day‘ egy lassabb, szerelmes szám, remek kontrasztja az előzőnek. A ‘Stay in Motionben‘ ezek után nagyobb szerepet kap a szintetizátor, az éneknek pedig kiosztanak három tonna reverbet. Viccen kívül nekem ez az egyik kedvenc dalom a lemezről, pont annyit raktak bele amennyit kellett.

Az ‘Contrapost‘ a következő tétel, ami sokkal sötétebb és bólogatósabb, mint amit eddig megszokhattunk a Phantasy Bureautól. Nagyon aljas basszusriff, tökéletes összhang a ritmusszekcióban, hajszálnyira a groove metáltól. Az album felén túl kisebb meglepetésre egy dubos beütésű instrumentális dalt kapunk. A ritmusszekció itt is kitesz magáért, és nagyon érdekes, hogy mennyire mennyi műfajban képesek remekül helytállni.

A ‘Trauma Whisperer‘ ezek után visszatér a klasszikusabb megközelítéshez, remek vokálokkal, és a ‘Meanwhile‘ se okoz komolyabb meglepetést. Az utolsó előtti szám a ‘Pygmalion‘ nevet viseli. Ez egyértelműen az album egyik legpoposabb dala, és megint azt bizonyítja, hogy a Phantasy Bureaunak ezen a lemezen gyakorlatilag az összes lemez nagyon jól áll.

A lemezt a ‘Trick Of Gods‘ zárja, erősen torzított dobokkal, szintikkel, és énekkel. Szerintem ez egy fokkal gyengébb dal lett, de kétségtelen, hogy jól zárja le az albumot. A kiadványban a már előbb bemutatott tagok mellett közreműködött Hamrák Dóra dalszövegekkel, illetve Gressai Ferdi is, aki immáron Kikeltetős alumni.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

PLAYLISTEK