“Ez egy tékozló fiú történet” – új single-lel jelentkezik a Moped Loewen
február 19, 2021

Varga Dani Moped Loewen névre hallgató formációjának legújabb szerzeménye, a ‘Let Me Come Home‘ mától minden nagyobb zenei platformon is elérhető. A zenekarról már sokat olvashattatok a Keretnél is: volt már négyes és misztikus tizenhármas is a tagok felállása, műfajilag indies jazz-rock orchestra, ccm és hasonló jelzőkkel lehetett különböző kategóriákban elhelyezni, amit viszont biztosan ki lehet mondani, hogy tulajdonképpen a felfedezés gyermeki szabadságát abszolút megőrző zenész útkeresése és ezzel együtt munkásságának egyre kerekebb gyümölcse van beérőfélben. 

Számomra a legnagyobb pozitív csalódás az volt, hogy érezhetően megjelent egyfajta rendezett songwriter vonal, amit szerintem nem egyedül hiányoltam az eddigi projektből. Ahogy egy fentebb beszúrt interjúban is írta Major Bálint, a jazz-t nem csak hallgatni, érteni is kell: nem pusztán arra való, hogy mint egy különleges élményben, elmerüljünk és feloldódjunk a hangok sokszínűségében, rákényszerülünk arra is, hogy gondolkozzunk a hangok, harmóniák, dallamok és ritmusok egymáshoz való viszonyulásán, részek és egész kapcsolatán, különben egy jóleső, de csapongó, szinte értelmezhetetlen állapotban találjuk magunkat. Én személy szerint nagyon szeretem egyébként ezt a klasszikus gondolkodásmódot, mert fontos értékeket közvetít, és ez talán egy sokszor elfeledett feladata is a művészetnek, de az is igaz, hogy ez önmagában sokszor nem működik a könnyűzenéhez szokott füleknek. 

Nem egyszerű feladat egy ennyire szerteágazó zenei tudással megáldott, jazz vonalon indult embernek arra a fajta dalszerzésre ráérezni, amit széleskörű hallgatóság is tud interpretálni. A márciusban megjelenő ep előfutáraként debütáló single-ön én abszolút azt érzem, hogy Dani eddigi tudása, és egyébként keresztény értékrendje egy tisztán érthető kompozícióban ér össze. Az alkotói folyamatról, útkereséséről és a szám mondanivalójáról ő maga is írt, ezt az alábbiakban olvashatjátok.

A felvételek 2020 augusztusában kezdődtek. Egy nagyon furcsa időszak közepén, amikor pont volt pár hétnyi fellélegzés és szabadság két hullám között. Nagyon fontos volt a számunkra, hogy tudjunk közlekedni és át lehessen kelni a határokon, mivel egy nemzetközi projekt vagyunk.

Szóval a fölösleges izgulások ellenére megérkezett 7 külföldi srác Budapestre és bele is csaptunk egy intenzív 10 napos próba, koncert és stúdió hétbe. A SuperSize Recording stúdióban laktunk és dolgoztunk pár napon át a felvételekkel. Az egyik délelőttöt pedig egy live session videós felvételeivel is töltöttük, ami nem volt egy nehéz átállás mivel az albumon is a legtöbb számot egy az egyben vettük fel elejétől a végéig, hogy meglegyen a flow.

A dalt magát 2017 elején kezdtem el írni, magyarul. Akkoriban a Moped Loewen mást képviselt zeneileg és a dal, illetve akkor még vázlat/demo annyira személyes volt, hogy el lett téve a fiókba. 2020 tavaszán vettem elő újra és fejeztem be igazán, most már angol szöveggel, több versszakkal, refrénnel és zenei részlettel.

Ez egy tékozló fiú történet, egy E/1-es perspektívából. A saját életem és végülis bűnvallásom, gyónásom, visszatérésem Istenhez, mindezt Jézusnak elmondva, mintha ott ülne mellettem és beszélnénk az elmúlt időszakról. Hangszerelésben továbbra is szerettem volna a Moped Loewen Jazz Rock Orchestra albumon elkezdett sok fúvósos, orchestrás dolgot folytatni, azonban inkább egy sokkal inkább indiesebb, songwriteresebb alapra helyezni. A fúvósokat nem a szokásos bigbandes, jazz rockos, funkys fúvós background klisék alapján próbáltam megírni, de ennek ellenére szerettem volna a gitár és ének centrikus zene mellett előtérben tartani őket. Körülbelül így született meg ez a hangzás. Ez az album beharangozó singlegünk is egyben. Azaz az első dal, a márciusban megjelenő albumunkról.”

A dalhoz egyébként készült egy live session videó is, a hanganyag Spotify-on technikai okok miatt sajnos csak később fog megjelenni, Bandcampen viszont már megtalálhatjátok.