A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán 2010-ben indult az országban elsőként elektronikus zenei képzés, melynek 15. évfordulójára készült az EzmBA 15 válogatás. Az album 33 számán osztoznak mind aktív egyetemi hallgatók, mind a szak alumnijai, ezzel egy igen sokszínű szelekciót összehozva. Mint ahogy azt a szaktól megszokhattuk, mindig is egy kísérleti hozzáállást képviselt az elektronikus zene felé, melynek elemei ebben a válogatásban is gyakorta felbukkannak, főleg az erősen glitchelt post-club és deconstructed-club stílusjegyei.

A post és deconstructed club alapvetően egy tudatos szakítás az elmúlt évtized 4/4-es tánczenei dominanciájával, melyben az erősen ritmikus struktúráról való leválás több teret ad kísérleti elemeknek. Ezek az elemek táplálkoznak mind a kortárs klubzenéből, mind a mai zeneszerkesztési technológia vívmányaiból, de szintúgy a 90’-es és 2000-es évek kísérleti hangzásából. Nekem leginkább a raster media 30 éve működő lemezkiadó hanganyagi repertoárja jut eszembe róla.

Gyakori technikák a sztereó térben való panorámázásával történő játék, a különböző hangszíntechnikai és analóg generatív módszerek, laza vagy egyáltalán nem létező ritmikai struktúra, és erős torzítások. Habár a válogatás nem csak ezeket a stílusjegyeket hordozza, de kétségtelenül sok számban fellelhetőek: míg Máté Horváth – Electrical Storm-jában még egy ritmusosabb és kötöttebb struktúrájú kompozícióban jelennek meg post-club elemek, addig haiori – in silico és Polldarier – Damp  fokozatosan leépítik ezt a kötöttséget – az utóbbi kifejezetten.

A kortárs kísérleti zene hangzását számomra Output – De-evolution és ARTSHIFT8 – Crisis Designer számai adták át a legjobban, mind felépítésileg, mind hangzásvilágukban, mintha egy élő experi performanszon ültem volna a N° Spaceben vagy a Trafóban. Klasszikusabb kísérleti elemekkel játszadozott boelonei a memoárom-al, míg a voiwode – Crossing The Rubicon egy érdekes ötvözete a klasszikus elemeknek és egy olyan kora múltbéli hangzásnak, melyet többek között Lakker, Akkord és Shackleton képviselt (illetve a mai napig képvisel).

Vannak az eddigi megfigyelésekkel szembemenő trekkek is, mint például kukorica – bubu című elvarázsolt gabbere vagy mint TD/X – Boiled Dopamine hardcore breakbeat száma. Végül, de nem utolsó sorban nem lehet nem megemlíteni az eszement Babits Mihály feldolgozást Madarász – Puskaropogás-ában.

A válogatás elérhető a Dióbél kiadó Bandcampjén digitális formában, erre dedikált pendriveon, bakeliten, vagy egyedi, lézervágott tetőcserepeken. A rágravírozott grafikák mellett egy QR-kódot is tartalmaznak, amelyről streamelheted, és le is töltheted a számokat.

Szerző: Molnár Zoltán