Kicsit klasszikus, kicsit modern és kicsit filmzenés
május 2, 2015

Nils Frahm tényleg megőrült, vagy csak…

Nils Oliver Frahm 1982-ben született egy Hamburg melletti kisvárosban. Szülei által hamar megismerkedett különféle művészetekkel, apja fotós, édesanyja pedig hobbi zongorista. Nils 5-6 éves korától zongorázik, de első igazi leckéjét csak 8 évesen vette. Tanára Csajkovszkíj volt tanítványa, Nahum Bronski volt, aki heti 4 alkalommal oktatta 7 éven keresztül. Amikor először találkozott tanárával megmutatta neki az otthon kitalált zongora dalocskáit, mire az öreg csak annyit mondott: „Ezeket felejtsd el, kezdjük újra.”

Habár a klasszikus zene hihetetlen technikákat és precizítást tanított, mégis iskolaszagú és monoton volt, örömére a jazzben és úgy 14 éves korától az elektronikus zenében merült el.

Nils Frahm ma 32 éves, producer, zeneszerző, a berlini Durton Studio-ban dolgozik. Peter Broderick és Ólafour Arnalds híres cimborája, utóbbival 2012-ben már megjárták az Akváriumot is.

Nils-Frahm-770

Nils Frahm kicsit klasszikus, kicsit modern és kicsit filmzenés.

Dalain érződik a klasszikus zene mellett a 20. század minimalista zeneszerző zsenik (Philip Glass, Steve Reich) hatása is. Stílusa alapvetően neki is minimalista, érzelmi magaslatokat hódít a lehető legkevesebb, de a legjobb és a legjobbkor leütött hangokkal. Hipnotizáló dallamok, ismétléseikkel, melankóliájukkal bűvölnek.

Billentyűs hangszereivel felépített kicsiny világába a 2009-es ‘Wintermusik’ és ‘The Bells’ enged bepillantást először, amik még elektronikától mentes, szóló zongora albumok. Ezeket a 2011-es ‘Felt’ követett, mely már nagyobb figyelmet kapott a kritikusoktól, de az igazi áttörés még váratott magára. Két EP következett a ‘Juno’ és a ‘Screws’, ezeket egy ujjtörés végett kilenc ujjal írta és rögzítette.

Így érkezünk el 2013-hoz, amikor mindmáig legsikeresebb lemeze a ‘Spaces’ napvilágot látott. Az album élőfelvételek kollázsa, mögöttes koncepciója, hogy a koncert élményt a lehető leghitelesebben adja vissza. Két év turnézása, több mint 30 fellépésének felvételei közül választotta ki azokat a darabokat, amikre igazán büszke maga is. A felvételek kazettás diktafonokkal és szalagos hangfelvevőkkel készültek.

A ‘Spaces’ Nils Frahm és a közönség bensőséges kapcsolatán alapszik. Ahol az előadó és a befogadó között egy olyan kötelék alakul ki, mely alakítja a zenét. A köhögések, telefoncsörgés és a tapsok érzékeltetik mindvégig, hogy élő felvételeket hallunk. Talán emiatt az egész produkció a technikai magaslatok ellenére is képes emberi maradni.

Legutóbbi lemezét a ‘Solo’-t március 29-én, az általa kitalált Zongora Napon tette ingyen letölthetővé Twitteren. Ahogy azt a cím is sugallja, a ‘The Bells’ és a ‘Felt’ után ez a 3. szóló zongora lemeze, ahol újra kizárólag zongora dalokat hallhatunk mindenféle elektronika nélkül. Az egész pikantériája az, hogy a lemezen hallható dalok összese egy kilencórás improvizáció eredménye, ezt bontotta nyolc egységre. A túlzott szentimentalizmus és az zenekonzis szárasság mesgyéjén, az aranyközépúton egyensúlyoz. Telitalálat.

Mindenféleképpen szerettem volna a turnén használatos hangszereiről írni, mivel nagy valószínűséggel május 8-án az Akváriumba is elhozza őket.

Roland Juno 60 – Egy nagysikerű polifónikus analóg szintetizátor a 80-as évek első feléből. Sokoldalúságának, egyedi hangzásának és beépített programozható RAM-jának köszönhetően mind a mai napig a legnagyobbak használják.

Rhodes Piano – Egy zongora, ahol az elektronika párosul a mechanikával. Az akusztikus rokonával ellentétben a kalapácsok nem húrokat, hanem vékony fém rudakat szólaltatnak meg, melyek a zongora testben található mágneses hangszedők által lesznek hallhatóak. (Chet Faker Built on Glass 2013-as albuma konkrétan egy ilyenen íródott, elejétől a végéig.)

Moog Taurus – Torzított Sci-fi basszusok 5 oktávon. A 70-es évek közepén gyártott pedál-szintetizátor, mely orgona tartozéknak volt kitalálva. A 13 karból  álló kisgép, azonban olyan lehetőségekkel és újfajta hangzással bírt, hogy hamar kinőtte az orgona alá betolt, koszos cipőtalpak által taposott ‘kisöcsi’ szerepét és önálló jelenséggé nemesült.

Roland re-501 – A visszhang és késleltetett hangvisszajátszás eszköze. Analóg technika, mágneses hangszalagra rögzített elektromos jeleket az egymástól másmilyen távolságra lévő olvasófejek játsszák vissza, majd a szerkezet utolsó ’’feje’’, a törlőfej az előző jeleket megsemmisítve teszi lehetővé a művelet folyamatosságát.

Ezek olyan ikonikus hangszerek, eszközök, melyek mind meghatározó szerepet játszottak és játszanak a mai napig a zeneszerzésben. Hangzásukat, karaktereiket minden digitális hangszermodellező szoftver tartalmazza.

Egy szó mint száz, Nils Frahm-ot hallgatni kell tanuláshoz, fürdéshez, főzéshez, takarításhoz, buszon ülve vagy állva, szomorúságban vagy boldogságban.