Arcokat olvasztó hullámzás
november 17, 2017

A négy gyerekkori jóbarát által alapított persons from porlock igazi csemege lehet a szétreverbezett pszichedelikus rockban utazóknak és a karcosabb lo-fi garázsrockhoz szokott füleknek egyaránt: zenéjükben összeér szinte minden hatás, ami érhette a térségbeli undergroundot az elmúlt hét évben. A nevükhöz hűen – melyet irodalmi magasságokból, egészen pontosan Samuel Taylor Coleridge-től kölcsönöztek – mindent megtesznek, hogy eklektikus zenéjükkel kicsit összezavarják a ljubljanai állóvizet.Ez a szándék kétségkívül komoly a részükről, felvételeikben felsejlik többek között a Tame Impala, Ty Segall és néhány instrumentális, ’70-es évekbeli pszichedelikus gyökerekig visszanyúló formáció hatása, megspékelve rengeteg húzós riff-fel, hogy véletlenül se maradjon el az a bizonyos face melting érzésünk.

Mondhatni, még a 2015-ös megalakulás lendületével belevetették magukat első nagylemezük elkészítésébe, amely 2016 őszén meg is jelent. A Things people don’t like a címével ellentétben inkább arra játszik, hogy szeressék: megvan benne minden, ami egy friss zenekartól várható. Sőt, talán még több is, hiszen amellett, hogy a jól összeválogatott és összeolvasztott, megkapó stílusjegyek aránya már-már tökéletes, a lemez hossza néhány másodperc híján negyven perc, ami még egy jóval tapasztaltabb zenekarnak is becsületére válna.

A kvartett kitűnően lovagolja meg a néhány éve fénykorát élő stoner elemekkel tűzdelt, vaskos hangzású pszichedelikus hullámot, de nem átalkodik kacérkodni noise hatásokkal sem – a dalok ebből adódóan néhol szédelegve folynak szét, néhol pedig megfeszített tempót diktálnak a hallgatóság lábainak.

Ez az állandó pulzálás az, ami lényegében előre viszi ezt az ugyancsak szétfolyóban lévő stílust, és remélhetőleg ad egy hatalmas löketet (nem csak) a szlovén könnyűzenének, hogy minél több ehhez hasonló, nemzetközi színvonalú zenekart köszönthessünk köreinkben.