Idén ismét megrendezésre kerül a CSAK ezt az 1-et kértem! Feminista Fesztivál az Auróra szervezésében, így ennek alkalmából a fesztivál szervezőivel, Árvai Csengével és Móczár Majával beszélgettünk ennek jelentőségéről, a nők helyzetéről társadalmunkban, a zeneiparban és még sok minden másról is.

Mesélnétek a Fesztiválról? Hogyan indult, és mi a célja?

Csenge: A CSAK ezt az 1-et kértem! Feminista Fesztiválunknak ez az idei lesz a harmadik alkalma. 2022-ben indult, akkor volt az első, ezelőtt mindig decemberben volt, de idén áttettük februárra.

Maja: Az Aurórában amúgy is elég sokat próbálunk foglalkozni különböző feminista témákkal, és szerintem fontos az nekünk, hogy ez a feminista hét ne egy kvótaszerű dolog legyen, amikor ezt kipipáljuk, hanem ez egy olyan dolog, amit egész évben a programjainknál is megjelenítünk.

Fontos nekünk, hogy ez egy biztonságos tér legyen kifejezetten nők számára is, ebből a szempontból fontos megemlíteni a Közbelépő projektet, ami a fesztiválra is fog hozni programot.

A feminista fesztivál nem egy különálló kis sziget, hanem valami olyasmi, ami az Aurórának egy fontos dolgot jelenít meg, amit itt egész évben egyébként tematizálunk, csak ilyenkor van egy ilyen hét, amit kifejezetten feminista témáknak szentelünk

Sokszor hivatkoztok erre az eseményre rendszerkritikus feminista fesztiválként, ez mit jelent számotokra?

Maja: Szerintem ez több mindent is jelent számunkra, egyfelől amikor a programokat összeállítjuk, ez egy fontos szempont, röviden kifejtve ez annyit jelent, hogy amikor arról gondolkodunk, hogy milyen elnyomást szenvednek a nők, és milyen problémákkal szembesülnek, akkor azt egy olyan rendszeren belül értelmezzük, amit kapitalista patriarchátusnak nevezünk. Tehát próbálunk minél inkább olyan programokat összeállítani, amik foglalkoznak azzal, hogy ebben a rendszerben élünk nőként az, hogyan hat ki az életünkre, milyen közös problémákat okoz, ezeknek milyen megoldásai lehetnek. Kicsit azon is gondolkodunk, hogy hogyan lehetne ebből kimozdulni, és talán nem csak az a cél, hogy ezen a struktúrán belül gondolkodjunk a nők helyzetéről és ezen a struktúrán belül javítsuk, hanem az is, hogy hogyan lehetne ezt az egészet átstrukturálni.

Csenge: A fesztivál részénél meg szerintem az fontos azon kívül, hogy nyilván egy hétig tart, február 10-től 16-ig lesz ebben az évben, tehát egy hosszabb időintervallum és vegyes típusú programjaink vannak. A zenei programoktól bulikon át, felolvasásokig, olvasókörök, workshopok, kézműves cuccok, különböző panelbeszélgetések is lesznek, úgyhogy nagyon diverz a programkínálat. Ami szerintem a nagyon fontos eleme, és amitől fesztiválnak lehet nevezni egy fesztivált, hogy nem az történik, hogy emberek kiesnek egy programról, vagy megérkeznek egy programra, és előtte, utána nincsen semmi, hanem mivel az egész ház be van vonva, meg egy kicsit idén nyitottunk a kerület felé is már jobban, mint az előző években, ezért van közös tér hagyva arra, hogy a programokon kívül is együtt gondolkodjunk és beszélgessünk azokról a témákról, amiket egyébként az egész hét keretében boncolgatunk. Szóval egy ilyen közösségi élmény része is van, és szerintem ebben rejlik igazán a fesztivál jellege.

Egy ilyen különösen politikailag és társadalmilag érzékeny témában milyen kihívásokkal néztek szembe a szervezés során?

Csenge: Vannak természetesen, de alapvetően magának a fesztiválnak a múltja meg az alapgondolata miatt is egy jó helyzetből indulunk, mert olyan szervezetekkel dolgozunk együtt és olyan emberekkel, akikkel egy lapról indulunk, és alapvetően hasonlóan gondolkodunk a világról meg a társadalmi kérdésekről, politikáról. Így szerintem az nagyobb kihívás, hogy hogyan szóljunk tágabb közönséghez. Szerintem az egy érdekes kérdéskör, hogy hogy lehet, vagy hogyan kellene idecsalogatni, meg bevonni erre a hétre mondjuk azokat az embereket, akiknek a száját elhagyják olyan mondatok, hogy „én nem vagyok feminista, de…” És akkor a mondat végére kiderül, hogy de feminista. Ez egy kicsit nehezen megfogható, de szerintem felelőssége lenne ennek a rendezvénynek, hogy egy ilyen szerepet is betöltsön.

Ami szerintem még nehéz, az a forrásteremtés erre a rendezvényre, mert a napközbeni programjaink teljesen ingyenesek, az esti bulik azok belépősek, de egy jelképes, 2000 forintos koncertbelépő van érvényben minden estére, ami tényleg nem egy nagy összeg, és ez tudatos is, mert szeretnénk mindenki számára elérhetővé tenni ezeket a programokat, de közben meg nyilván szeretnénk valahogy meghálálni azok munkáját, akik tartják és előadják ezeket az egész heti programtáblában szereplő programokat szintén.

Látjátok-e akkor azt, hogy adott típusú embereket tud csak megszólítani a fesztivál maga, létrehoz-e egy buborékot a társadalmunkon belül? Vagy ez a buborék már alapvetően is létezik?

Csenge: Szerintem a buborékra abszolút alapozik, de dolgozunk rajta, hogy egy tágabb közönséghez is eljusson a híre, amire meg ezek a kicsit fun programok a jó eszközök szerintem, ami a tetkózástól kezdve a zenei programokon, bulikon keresztül a mozgáson, kézműveskedésen alapuló dolgokon át bármi lehet. Illetve idén már a kerületben több helyszínen is valósulnak meg programok a Józsefvárosi Önkormányzat segítségével, és szerintem ez is hozzájárul ahhoz, hogy más közönséghez is forduljunk, vagy szóljunk jobban. Itt a Bura Galéria lesz még helyszín, a Kesztyűgyár, a Gólya, a Stereo Akt Színház, a Kastner Community és A lehetőségek tere.

És ezen a fun perspektíván kívül, hogyan kapcsolódik a zene a feminista fesztiválhoz és annak az üzenetéhez?

Maja: Alapvetően mi azért szoktunk figyelni arra a zenei programok összerakásakor, hogy ne csak férfi előadókat léptessünk fel, de az van, hogy ez szervezői szempontból egy nehéz dolog. Mert egyszerűen sokkal kevesebb a női előadó. És egyébként lesz erről most egy panelbeszélgetésünk is, hogy milyen a zeneiparban nőként. Nem könnyű.

A Feminista Hétnél kifejezetten figyelünk arra, hogy itt csak női előadókat léptessünk fel, viszont itt is szerintem ezt fontos hangsúlyozni, hogy ez semmiképp sem egy ilyen kvóta dolog legyen, hogy itt most összegyűjtsük a női fellépőket, hanem ez egy egész éves effort, amire mi mindig próbálunk nagyon tudatosan figyelni, még hogyha kevesebb is a női előadó, illetve nehezebb őket elcsípni, de próbálunk minél inkább teret adni nekik.

Csenge: Annak ellenére, hogy most a csapból is ez folyik, hogy 2024 a nők éve volt a zenében, meg itthon is mekkorát robbantak, és mindenhol ott vannak, de hogyha közben így lecsupaszítjuk ezt a gyakorlat szintjére, én nem feltétlen ezt tapasztalom. Lehet, hogy lett egy-két előadó, akik jobban fókuszba kerültek, de ettől függetlenül, hogyha a teljes képet nézzük, akkor érdembeli változás nem történt. Nyilván természetesen ez nem egyik napról a másikra fog megtörténni, de hogy ezt a nagy csodálkozást, hogy mennyi nő lett hirtelen a zenei szcénában, én ezt nem feltétlenül élem, vagy érzem.

A csütörtöki napunk az egy vadabb történet lesz. Egyrészről az Auróra színpadán először játszik majd a Snake Stake, ami egy zaj alapú punkos, fullos csajtrió, utána a Hexa és a Pletyka, elég rég volt, hogy együtt játszott ez a két zenekar. Az estét pedig a Girls and the Gays buli fogja zárni, ami egy Aurórában alakult formáció, úgyhogy annak is nagyon örülünk, hogy egy itt alakult DJ kollektívát is színpadra tudunk állítani ezen a héten, úgyhogy érdemes lesz ellátogatni csütörtökön.

Pénteken a WeAreGloria kezdi majd az estén, akit én mindenkinek ajánlok, nagyon sok szeretettel, aki nem ismeri. Azt gondolom, hogy napjaink egyik legnagyobb zenei tehetsége itthon, és ehhez képest nagyon kevesen ismerik. Ezen a napon, Valentin-napon lesz az új albumának a bemutatója, úgyhogy ide is várunk mindenkit szeretettel. Utána a Persephonésok fognak egy zseniális bulit tartani, akik egy queer kollektíva, és a szombati napon a Szaffiból lesz egy akusztikus verzió hallható a pincében, utána pedig egy egyelőre meglepetés koncertünk lesz, akik szintén egy ilyen friss felfedezett, egy egészen új zenekar, egy zenélésbe, zeneiparba visszatérő egyébként korábban is már nagyon fontos női karakterrel, de róluk még nem ránthatjuk le a leplet, de szerintem az egyik legizgalmasabb új produkció most, és a szombat estét a Gingershot fogja zárni, ami pedig a legdögösebb techno a városban.

Idén is a Varsányi Szirének nyitják meg a hetet, vasárnap pedig a Ladies Open Mic kerül ismét megrendezésre, ami egy visszatérő program már nálunk. Kedves önkénteseink fejéből pattant ki, és ők is szervezik, ami nem teljesen zenei program, ez egy Open Mic csak csajoknak, de lesznek zenei fellépők is ezen az alkalmon, sőt még továbbra is lehet jelentkezni fellépőnek.

Hogyan látjátok a fesztivál jövőjét, esetleg vannak-e ezzel kapcsolatban hosszú távú céljaitok?

Csenge: Én azt látom egyébként, sok szempontból évről-évre előrelépünk ezzel. Egyre több szervezettel tudunk együttműködni, egyre több helyszínnel tudunk együttműködni, és én azt gondolom, hogy ez egy szuper irány, és nagyon jó lenne, hogyha jövőre még több különböző szervezet tudna beszállni, és még több helyszínre el tudnánk jutni, ezáltal ebből a buborékból, amiből nagyon nehéz kilépni, szerintem ilyen módon lehetséges. Az biztos, hogy folytatjuk az idei után is, jövőre is mindenképp nekiállunk ennek a munkának.

• A fesztivál február 10-én kezdődik és egy héten keresztül tudjátok látogatni a különböző jobbnál jobb programokat, a részletesebb programtáblát pedig itt találjátok.