Csibéket nevelő cyberpunkokká váltak a Bohemian Betyars tagjai – Interjú

Cikk

november 13, 2021

Kovásznai Fanni

2749

Gubancos címmel jelent meg októberben a Bohemian Betyars új albuma. A cím árulkodó, ugyanis nem csak a szövegek, de a zenei részleg is nagyon sokszínű, káoszos, mégis megnyugtató, igazi betyáros.

ESEMÉNYAJÁNLÓ ↓

Szűcs Leventével beszélgettünk a lemezről, új bandatagról, vidéki karanténozásról, a titokzatos BúShMaN-ról, közös nyaralóról és az NFT furcsa világáról. Interjú.

4 éve jelent meg a legutóbbi lemezetek. Hogyan tudnád összefoglalni ezt a 4 évet?

Felemás évek voltak, mivel az elmúlt négyből az első két év nagyon hajtós, nagyon sűrű, koncertekkel és kontinenseken átívelő utazásokkal teli volt. Ennek a nagy ellentéte az itthon maradás, a covid, a sehova nem utazás, igazából örültem, ha másik városba kerültem Magyarországon. Szerintem ez a dalokon is érződik, fel van húzva valahogy az Ellentétek balladájára, az egész kontrasztosságára az életünknek, az elmúlt éveinknek vagy akár önmagunknak. 

Vannak ilyen típusú lemezek, amin nagyon táncolhatóak a számok, és ha belefeledkezik az ember a dallamokba, sokszor észre sem veszi, hogy a szöveg mennyire nem táncos, sőt, mennyire szívszaggatóan szomorú és igaz. Tudatosan egyensúlyoztátok ki így a szövegek komorságát a dallamok dinamikájával?

Ez az egész életnek a koncepciója, hogy ha nagyon nagyban akarunk gondolkodni. Nem jó és nem is az a helyes út azt hiszem, hogy ha szarul vagy akkor nagyon csak szarul vagy. Sokkal szebb, egészségesebb, gyógyítóbb, hogyha a rosszban is megtalálod a szarkazmust és kicsit megerőlteted magad, hogy jól legyél, mert ha jól vagy akkor gyakran eszedbe jut, hogy de jól vagyok, vajon mikor lesz vége. 

Ez a zenénkben is tudatos, mert sokkal szebb, meg jobban el tudok bújni én is egy búskomorabb dalszöveg mögé, ha egy kicsit vidámabb és energikusabb a zene alatta.

Ebben van egyfajta küzdés ami létrejön, egyfajta bemutatás a bánatnak vagy a rosszkedvnek hogy márpedig azt akkor is vidám zenével fogom elénekelni vagy kiadni magamból.

Miért Gubancos?

18 évesen írtam már egy ilyen dalt, aminek ez volt a címe, de aztán nem lett belőle semmi. Nem is baj, mert nem lett olyan jó dal. Viszont magát ezt a szót nagyon megjegyeztem és az évek során többször eszembe jutott, hogy lehetne egy dalnak vagy lemeznek a címe, de sosem jött össze. Most pedig amikor körvonalazódott, hogy milyen dalok lesznek és milyen íve lesz a lemeznek úgy éreztem, hogy most eljött a pillanat, bemondom a srácoknak, aztán jobb ötlet nem érkezett, úgyhogy ebben mindenki megállapodott. Amennyire nagy is a kavarodás és teljesen kibogozhatatlan csomónak tűnik az élet, annyira játékos és könnyed szó a gubanc, ami így ellensúlyozza a káoszt, amit érzünk.

Kezdjük a lemez bemutatását a Makuka című számmal. A Makukához már készült videoklip, illetve egy saját tánc is jár a pakkhoz. Kié az ötlet? Egyáltalán az, hogy legyen egy frankón megkoreografált és könnyen tanulható tánc?

Az alapötlet Freund Ádám rendezőtől jött, aki Borsod-Bollywood hangulatot tervezett, amihez evidens volt a tánc, mert ezekben a filmekben meg klipekben mindig van valami együtt táncolás. Az elején féltünk, hogy milyen hangulata lesz, de végül ebben a köntösben előadva teljesen jól működött, és a poén/fricska faktor is érzékelhető. Ezek után gondolkodtunk, hogy milyen vicces lenne, ha az emberek ezt megtanulnák és táncolnák, ha vannak ilyen elvetemült rajongóink, és hát vannak, mert sokszor táncolják az élő koncertek alatt a közönségben, ennek meg tökre örülünk.

Aztán ha már van egy táncunk és közben van olyan hogy TikTok, akkor miért ne?! Egészen szórakoztató platform, látszik egy-egy táncon, hogy sokat készültek, gyakoroltak rá a gyerekek, és élőben töltöttek együtt ezzel időt. Az, hogy közben ez lájkokért van, meg hogy produkáljad magadat és egy fajta szeretetet és elismerést kapj az interneten, hát az ijesztő meg szomorú, de ez van.

Fotó: Kolos Ádám

A szövegeket ketten írtátok, te és Kakas. Mindenki a “saját” szövegét énekli vagy a zene dinamikája alapján döntitek el, hogy ki mit énekel?

Általában örülünk, ha egy-egy zenénkre van valakinek ötlete vagy dalszöveg foszlánya és azon elkezdhetünk dolgozni, ezek nagyon sokféleképpen történtek már. A Makukát például tök közösen írtuk egy szöveg/versíró verseny formájában, kisorsolt borsodi szavakkal, amit ollóztam jobbra balra, hogy összeálljon egy dallá. Aztán van olyan, ami punkosabb, karcosabb, ezeket Kakas szokta választani. Vannak olyan dalszövegek is, amit megírtam és nem szólt bele senki, remélem azért, mert jó volt, nem azért mer leszarták, de volt olyan is, hogy fél évig kellett ülnöm valamelyik szövegen.

A ‘Föld alá, Ég felé’ dalnál például egy nagyon jó barátom segítségét kértem, mert meg volt a szöveg 70%-a, de olyan megoldhatatlan kulcsmondatok is hiányoztak, hogy tudtam, hogy ezt önerőből nem fogom tudni befejezni. Aztán 3-4 estén keresztül dolgoztunk és gondolkodtunk, és végül sikerült.

Én hiszek ebben a fajta csapatmunkában, jó bevonni egy külső fület, friss szemléletet, aki egy kicsit fel tudja parázsítani a kreativitásomat.

Új csapattaggal is büszkélkedhettek az új lemez kapcsán. Amikor új ember érkezik a zenekarba, van változás a működésetekben, zenei világotokban vagy befolyásolja az alkotási folyamatot?

Nehéz megmondani, mert Dodo már fél éve velünk próbált de még nem volt közös koncertünk, mert közben jött a covid, pont az első koncertje előtt egy nappal zárták le Csehországot. Viszont közben nagyon sokat lógtunk együtt Zalában, próbáltunk meg bulikáztunk sokat. Ezalatt tök jó haverunk lett és csak ezután jött a teszt, hogy hogy trombitál egy koncerten? Nagy rossz lenne rájönni, hogy mégsem nekünk való, amikor már összehaverkodtunk.

Ennek egy része persze próbákon is kiderül, de azért más élőben azokat a tempókat és dalsorrendeket bírni szájjal/tüdővel, de nagyon serény. Látszott, hogy emberileg jól működünk, megvan a kémia, de aztán az első koncertek után érzi az ember, hogy fel kell kötni a gatyát, mert ezt kemény és megterhelő napokon át fújni, de lelkes a hangszerével kapcsolatban. Nagyon sokat próbált és gyakorolt, hogy amikor eljön a turné szezon, akkor elégedett lehessen magával és mi is vele zeneileg is, nem csak spanságilag. Nagyon sokat fejlődött az elmúlt 1-2 évben velünk/mellettünk, és mi is szerintem.

Korábban azt nyilatkoztátok, hogy tudatosan foglalkoztok a fizikai erőnlétetek fejlesztésével. Ez azóta is tart?

Nem, de el kéne kezdeni újra. Anno annyira rossz állapotban voltunk, hogy muszáj volt felhozni magunkat egy épkézláb állapotra. Most nagyon féltem amúgy a nyári turnétól, amit végül fizikálisan bírtam, hála a futárkodásnak is, de a karantén első felében felszedtem 8-10 kilót mert semmit nem mozogtam, koncertek sem voltak, akkor nagyon kellett ez a kis biciklizés, ami segített ebben. A hangom például ezt a nyarat nem bírta még annyira, az egy olyan izom, amit szintén nem úgy használtam, mint egy koncerten, szóval nyáron egészen visszafogtam magamat afterekkel meg dohányzással kapcsolatban. Szóval szépen lassan visszaszerezzük a kondinkat, meg remélem megkapjuk a kihívásokat és koncertezhetünk.

Kondor Domonkosról köztudott, hogy a Platon Karataev banda tagja is. Mindenki “több lábon áll” vagy a zenekar nagyobb része csak a Bohemian Betyars elhivatott tagja?

Igazi civil szakmája nagyon sokáig senkinek nem volt, Kakas volt az első, aki már tavaly májusban elment részmunkaidőben dolgozni, egy alapítványnál kezel pénzügyeket. Ő egy paradox ember sok minden meglepetés van a csávóban. Domonkos hosszú éveken át egy galériában dolgozott és most is ilyen világban van, neki már kialakult egy élete amiből feláldoz a zenekarért, amit szerencsére nagyon boldogan tesz. Feca, a menedzserünk és a basszusgitárosunk továbbra is menedzser és a Mordáit egyengeti. Dani, a dobosunk dobtanár lett, el is végezte, a Mártuci floráriumokat gyárt, én meg dalokat csináltam, az új lemezen dolgoztam.

Más zenekarban nem játszotok?

Nem, a Dodo egyedül ilyen áruló, de amúgy nem tehet róla, mert a Platonba hamarabb hívták, mint hozzánk. Persze azért keményen szívjuk a vérét mind a két oldalról, a platonosok szemében ő felénk az áruló, mert elárulta a Platont a betyárokért. (nevetve)

A Parno Graszttal már több együttműködést is hallhattunk és láthattunk, BúShMaN viszont új név a Bohemian Betyars mellett. Mit lehet tudni a zalai zenész-producerről?

Ő egy nagyon jó barátunk, de nem fedhetjük fel a nevét, megmarad a Gorillaz szintű titkos elemnek egyelőre. Egy faluban éltünk Zalában, ő segített házat találni, meg letelepedni. Az ‘Élet és hírnév’ egy Janus Pannonius pályázatra készült, nagyon élveztük, 1-2 hónapot dolgoztunk vele, nagyon szórakoztató volt kilépni a klasszikus betyár hangzásvilágból és hangszerelésből. A pályázaton nem nyertünk semmit, szóval dacból, meg azért, mert szerettük ezt a dalt, feltettük bonus tracknek, ami meg egy kis fricska meg csavar még a végén, ha már úgyis Gubancos.

Hogyan vészeltétek át a karantén időszakokat? Vidéken, az említett zalai faluban könnyebb volt?

2019 novemberében költöztünk szét a zenekarral, azok nagyon kemény évek voltak, az utolsó nagy együttlakós anarchia, utána kicsit besokalltunk többen is a várostól meg nihiltől, szóval így jött Zalacsánya a képbe, meg mert a barátunk, a kis BúShMaN ott lakik. Ezt még a karantén előtt léptük meg, akkor gondoltam hogy egy télre lemegyek, Feca meg Dani is jött, hárman három házat béreltünk és ott teleltünk tanyaszomszédokként. Nagyon érdekes élmény volt, a faluban se bolt, se kocsma nem volt, így egymáshoz jártunk át mulatni.

Ezalatt kitisztultunk és felkészültünk a nagyvárosi életre. Nekem akkor kicsit még remegett a lelkem, hogy nem biztos, hogy készen állok a visszaköltözésre a városba és újra elindítani a turnézást meg a hajtást, és hát vigyázz mit kívánsz… Reméltem, hogy még nem kell mennünk turnéra, hát nem is mentünk még vagy fél évig sehova. Szóval én ott ragadtam végül még 6 hónapra. Én egy kőházat béreltem, viszont a telken volt egy nagy faház is, ahol elfér az egész zenekar, ott is próbáltunk.

Így, hogy a legfőbb zenekari bevételi forrásotok és a koncertezés kimaradt, hogyan pótoltátok a kiesett bevételt?

Annyira sehogy, ez a túlélésről szólt. Nincsenek nagy rezsiköltségei a zenekarnak, egy próbatermet kellett fizetnünk, ahol a cuccaink állnak. Volt a nyár, meg a raktárkoncert és ezek így együtt egy kis tőkeinjekcióként végülis elegek voltak, hogy pár hónappal tovább húzzuk, hogy elmenjünk dolgozni. Utána saját felelősségünk volt, hogy ki hogyan áll meg a lábán, de voltak azért támogatások, Artisjustól, Magyar Művészeti Akadémiától, végül is még a kormánytól is ezáltal. Nem mondanám, hogy teljesen magára lett hagyva ez a szektor, mondjuk nem tudom, hogy mindenki tudott-e erről vagy megkapta-e, aki megérdemli, de mi személy szerint éltünk ezekkel a pályázati, támogatási lehetőségekkel. Ehhez is azért kicsit szemfülesebbnek kellett lenni, meg azért összeszedni a számlákat, megigényelni szépen a szociális rászorultságodat, meg művészi teljesítményed miatti megérdemelt morzsákat. Ennek ellenére én nem éreztem azt, hogy zenésznek volt a legrosszabb lenni ebben az időszakban, ápolónak lenni sokkal nagyobb szopás volt nyilván.

Aki zenész, az mindig is nagyobbat vállal kalandorságban, amikor azt mondja 18-20 évesen, hogy én leszarom és zenekart akarok csinálni. Én ezt csináltam és amit visszakaptam belőle, az viszont összehasonlíthatatlan a biztonságos úttal.

Szóval én nem éreztem magamat sértve meg felháborodva, hogy nem kapok még több pénzt. Valószínűleg, hogyha jön egy háború vagy éhezés, nyilván a zenész nagyjából haszontalanná válik a társadalom számára.

A zenészek támogatását is lehet jobb helyre tenni vagy másra fordítani, lehet hogy így is történt és mi csak ennyit kaptunk, mert lehet, hogy 3x többet is kaphattunk volna, de inkább azt átrakták másra. Mindenesetre kaptunk is támogatást, volt lehetőség pályázni és ezen felül meg ha többet kaptam volna, lehet, hogy tényleg csak ott ülök a babérjaimon és kihúzom. Ehelyett meg inkább kicsit kényszerítve is voltam, hogy elmenjek dolgozni. De nekem nincsen családom, nincsenek gyerekeim, teljesen más az ingerküszöböm csóróságban. Egyelőre. Szóval nem bántam, hogy bemegyek 800 forinttal a boltba és ki kell számolni, hogy kijöjjön valami reggel meg esetleg egy kis ebéd. Éhesen amúgy kreatívabb is az ember.

Azt vettem észre magamon 8-10 év alatt, hogy ha nagyon csóró vagyok és be kell szűkíteni a gyomromat, akkor valahogy jobban akarok bizonyítani a nagyvilágnak, hogy akkor majd írok jó híres dalokat, és híres leszek azok által. Hősies, túlromantizált pszichológiám van ilyen nehéz időszakokban, szóval megtaláltam ebben is a jót, a szórakoztatót és a kihívást.

Mesélj a stúdió díj kifizetéséről. Azt lehet tudni, hogy cryptovalutában történt. Hogyan is zajlott ez pontosan?

Van egy cryptojáték, ami olyan, mint az Angry Birds, nekünk meg volt még zenekari ethereumunk, amit anno Kakas nyert egy pályázaton, amit beleraktunk ebbe a játékba. Itt lettek kis madárkáink, amikkel lehet játszani, meg pároztatni, amiből lesznek kis babagyerekek és ezek mind-mind NFT-k, amihez hozzárendeltek egy megmásíthatatlan digitális kódot. Egészen szórakoztató taktikus játék, szóval ment a farmolás és végül nekünk egész sok ilyen csibénk lett az online angry cryptobirds térben, ami a stúdiósunkat is érdekelte, szóval három ilyen madarat átutaltunk nekik, szóval annak az értéke beszámításra került a stúdió kifizetésére. Ez egy történelmi pillanat, legalábbis a magyar zeneiparnak biztosan, mert ilyen hülyeséget nem tudom ki csinált még. Ennek az értéke máig növekszik, majd meglátjuk, hova fut ez ki. Maradt amúgy még sok madarunk, gyertek csak, eladjuk nektek a kis csibéinket.

Van ezzel további tervetek?

Hosszú távú titkos tervünk az az, hogy a zenekarnak legyen egy saját nyaralója, egy olyan központ, mint ez a zalai vidéki házikó. Annyira beleszeretett mindenki, hogy hosszú távon ez a tervünk akár koncertekből is félrerakni, plusz ezeket a crypto madarainkat eladni.

Nem tudom hogy ez hova fog még változni vagy süllyedni, de jó lenne, ha össze tudnánk belőle hozni. Ezek 3-5 éves projektek minimum, de jó lenne, ha valahol tudunk venni egy telket, aztán szépen lassan építkezni rá, létrehozni egy közös zenekari nyaralót, ami a következő évtizedeinknek is egy központja lenne, ahol próbálhatunk, elvonulhatunk, ha jönne még egy covid 48000, akkor oda el tudnánk bújni. Meg azért picit hiányzik az együttélés, szóval ez egy abszolút közös terve meg álma az egész zenekarnak, hogy egy közös földterületen egy kis bunkerünk legyen.

Amikor ezeket tervezitek, számoltok azzal, hogy a párotokat is vigyétek magatokkal?

Hogyne?! Igen ezt nem is mondtam, de nyilván, 10-15 év múlva az a terv, hogy ezt a nyaralót bővítjük, építjük, hogy végül hatan a hat asszonykákkal meg a gyerekekkel együtt nagy ramazúrit csapjunk. De ez már a legteteje amúgy, így teljesedne be tökéletesen a kép, hogy ha ebben a betyárnyaralóban mindenki a családjával együtt tudna lenni. Szerintem ez nagyon tündérmeseszerű vízió, de volt már egy-két ilyen és bejött, miért ne jöhetne be ez is?

Hogyan fog működni az NFT-s jótékonysági kampány?

Meg lehet vásárolni az új albumunkon szereplő dalaink 1-1 sorát, aminek a befolyó összegéből támogatjuk a tehetségkutató nyerteseit. A terv az, hogy az NFT-kből származó bevételt már a díjazásra fordítjuk, tehát ha lehetőségünk szerint ki tudjuk hozni ennek a tehetségkutatónak a költségeit különböző más források és támogatások behívásából, akkor a mi bejövő bevételünknek a nagy része már a díjazásra menne, 1-1 zenekarnak bármiféle eszköz beszerzésre vagy egy turné támogatására vagy lemez elkészítésére.

Mindenképpen el akartuk kerülni, hogy üzleti és profithajhászás üzenete legyen, mert egyébként világszinten elképesztő számokról meg spekulációról van szó, mert aki egy ilyen NFT-t megvett, attól valaki megveheti, szóval felkerülhet a piacra, lehet majd kereskedni, de el vannak rejtve a kódban a részesedések, szóval ha következő eladás is van, akkor annak valahány százaléka attól még a programozónak vagy a grafikusnak megy, aki ezt csinálta. De meglátjuk, ezek necces dolgok és én épp hogy valamennyire értem ezeket, Kakas a nagy agytrösztje ennek.

Kakastól jött ez az ötlet?

Igen igen, ő ez a CRYPTOPUNK.

Ti is fogjátok szervezni a tehetségkutatót vagy ti „csak” támogatjátok?

Ez egy pár hónappal ezelőtt született ötlet volt részünkről, ami azt jelenti, hogy mi is fogjuk megszervezni, mi fogjuk ezt valószínűleg végig is vinni. Remélhetőleg és valószínűleg fog segíteni azért a miskolci Helynekem klub és a miskolci városvezetés is. Nem egy Bohemian Betyars tehetségkutató lesz, hanem egy borsodi, max egyikünk lesz a zenekarból a zsűriben is. Nekünk csak az a célunk, hogy eljussunk elég iskolába, fórumra ahhoz, hogy megtudja és eljöjjön minél több zenekar.

12 éve alakultunk Miskolcon, ami azért elég sok idő és nagyon messze jutottunk ahhoz képest, hogy honnan kezdtük. Ez szerintem jó formája annak, hogy valamit segítsünk, valamit ott csináljunk Miskolcon, ha már nem ott élünk.

Szóval nem úgy fogunk visszatérni, hogy „hazajöttek a fiúk, és akkor gyertek, kell egy kis pénz? majd mi megmondjuk ki a tehetséges”.

A lemezbemutató koncertet közvetítettétek a Decentraland nevű virtuális valóságban. Honnan jött az ötlet, hogy a Discordon keresztül szeretnétek rajongó/követő tábort építeni és mi a célotok ezzel?

Az ötlet természetesen Kakastól jött. A discord szerintem arra jó, hogy alapból egy privátabb csatorna, elvileg nem él vissza az adataiddal, funkciójában tök jó, egy egészen átlátható és érthető alkalmazás. A Decentraland meg egy olyan online világ, ahol emberek vehetnek digitális földterületeket, építhetnek rá házat, fesztivált rendezhetnek, stb. Volt már egy híres amerikai rappernek koncertje, amit konkrétan otthonról a gépedre belépve tudtál megnézni.

Nagyon gyerekcipőben van még, és nagyon ijesztő, hogyha azt nézem, hogy ez megölheti teljesen a valós társas érintkezés szépségét, de közben egy nagyon izgalmas sci-fi mind-blowing pillanata a társadalomnak, technológiának és nem utolsó sorban ez is egy része lesz a jövőnek. Szerintem lesz olyan ellenkultúra, hogy eljöhet az, hogy lázadás lesz egy könyvet olvasni vagy lemenni focizni a grundra, stb. Most viszont annyira digitalizálódik minden a világban, hogy éppen ebbe ugrik fejest rengeteg ember, Kakasnak is tetszik, és megértem, hogy ez tök izgalmas, úgyhogy megnézzük ezt is.

Készültök már a Gubancos turnéra?

Hogyne?! Készülünk, be vagyunk foglalva szépen 10 állomásos turnéra, ezek kőbe vannak vésve, aztán hogy ezt a covid áthúzza-e vagy sem, az még kiderül, de mi pozitívan állunk hozzá. Ha nem vesszük ezt véresen komolyan, akkor úgy tűnhet, hogy az, aki be van oltva, élhet a jogával, hogy elmenjen koncertre. Amúgy a jegyeladás, a koncertre/moziba/színházba járás eléggé haldoklik. Nem is csak az a probléma, hogy annyival kevesebben járnak el, amennyivel kevesebben vannak beoltva, hanem az oltottak közül is sokan félnek vagy kivárnak, mert rossz tapasztalatokat szereztek mondjuk a jegyek visszatérítésével kapcsolatban.

Ezeknél pedig talán csak az a félelmetesebb, hogy ezektől elszoktak az emberek, azért nem járnak moziba, mert annyira hozzászoktak az otthon ülős, streamingelős estékhez, hogy bele is punyultak? Ez az ijesztőbb, ha egy érezhetőbb része, akik a kultúrába jártak, kiestek. Elszoktunk ezektől, én sem járok annyit kocsmatúrázni, mint régen, biztos megöregedtem én is ebben a koronában, de szeretek otthon csücsülgetni a kis ágyikómban és Netflixezni. Azért hiszek abban, hogy ez a tavasz már jóval erősebb lesz. Addig viszont gyertek el koncertekre, ha meg féltek, akkor menjetek a Decentralandbe és virtuálisan mulatunk együtt!

A teljes albumot itt tudjátok meghallgatni:

Kiemelt kép: Kiss Krisztina

A KERET 10 éve az ország meghatározó független lokálzenei platformja, amit a ti adományaitokból tartunk fenn.

Köss most éves támogatói előfizetést, és megajándékozunk egy KERET blogos vászontáskával!
Iratkozz fel a hírlevelünkre!