Most, hogy a civil-ellenes retorika, a jogi és pénzügyi korlátozások, az ellehetetlenítések sora és a politikai nyomás eddig aligha látott méreteket ölt, úgy van szükségünk a Szabad Terek kezdeményezésre, mint egy falat kenyérre. Blogunk számos függetlenül működő szervezettel karöltve csatlakozott a közösségépítő projekthez, melynek fókuszában a kulturális tartalmak közvetítése, a szolidaritás erősítése és persze az autonóm nyilvános terek megőrzése és létrehozása áll. Mekler Zsuzsa, az Auróra szervezője avatott be a kezdeményezés részleteibe.

A közösségi terek és a civil szerveződések mozgáskörének korlátozása nem is lehetne aktuálisabb kérdés itthon. A folyamatos intézkedéseknek köszönhetően mára szinte teljesen ellehetetlenített helyzetbe kerültek mind a fővárosi, mind azon vidéki szervezetek amelyek azokat a közösségi helyiségeket üzemeltetik ahol a vendégek szabadon tölthetik el a szabadidejüket – vázolják fel a probléma gyökerét a kezdeményezés hivatalos oldalán.

A terek iránti igény hangja felerősödött az utóbbi időben és az érezhetően szükséges válaszlépésre az Auróra Marom Klub Egyesülete (Budapest), az Alternatív Közösségek Egyesülete (Debrecen), az Emberség Erejével Alapítvány (Pécs), és a Motiváció Oktatási Egyesület (Szeged) szánta el magát.

Mikor jött el számotokra az a pont amikor úgy gondoltátok, hogy eddig és ne tovább, valamint mikor fogalmazódott meg a ‘Szabad Terek’ gondolata?

Valójában már akkor is éreztük ennek a szükségét, amikor az Auróra létrejött. Öt éve még nem volt ennyire rossz a helyzet, de már akkor is látható volt, hogy vannak olyan társadalmi problémák és témák, amik elég érzékenyek, így rengeteg helyről kiszorulnak. A Sirályban – az Auróra elődjében – viszonylag magától történt meg az, hogy különböző aktivista csoportok és mozgalmi kezdeményezések helyet kaptak. Láttuk azt, hogy ha egyazon fizikai térbe kerülnek ezek a csoportok, az nagyon jót tesz az együttműködéseknek. Amikor a Sirályt bezárták, elhatároztuk, hogy mi már tudatosan fogunk meghívni olyan civil szervezeteket, amelyek különféle társadalmi problémákra adható válaszokkal foglalkoznak.

Mióta folyamatos támadások érik az Aurórát a Józsefvárosi Önkormányzat részéről, azóta szüntelenül törekszünk arra, hogy megerősítsük a közösségünket.

A kiadott sajtóanyagban együttműködésük és közösségvállalásuk alapvető céljaként az érintett szervezetek lokális megerősödését fogalmazták meg, hogy ezáltal képesek legyenek a terek függetlenségének megtartására. Programjukban szerepel az egymás iránti cselekvő szolidaritás erősítése, a szervezetek és magánszemélyek közti kapcsolatok mélyítése, az együttműködések generálása, valamint közéleti és kulturális programok befogadása és megvalósítása.

Milyen eszközökkel tudjátok megerősíteni és megvédeni ezeket a tereket?

Leginkább az erősít meg egy helyet, ha minél erősebb az a közeg, aki használja.

Ezt úgy valósítjuk meg, hogy minden városban van egy koordinátorunk, aki programokat szervez, és figyeli a lehetséges kapcsolódási pontokat, ahol együttműködések generálhatóak. Másfelől a közös térben eleve ki tudnak alakulni olyan találkozások, amik nem jöhetnének létre, ha a szervezetek eltérő helyeken tevékenykednek, akár hasonló ügyekkel foglalkoznak, akár a civil vagy a kulturális szcéna más-más területein dolgoznak. Ezek a személyes kapcsolatok idővel elmélyülnek, és remek dolgok jönnek létre.

Ezek a közösségi terek nyújtanának bázist különféle alkotócsoportoknak, művészeknek, civil szervezeteknek és informális csoportoknak egyaránt. A számtalan klassz programot és kezdeményezést a szolidaritás és a befogadás eszméje, valamint az államtól és pártoktól való független működés és átláthatóság jellemzi – emelték ki a Facebook oldalukon is megtalálható értéknyilatkozatukban.

Milyen módon tudja a program segíteni a civil szervezeteket?

Három főbb probléma van, amit beazonosítottunk, és amire választ kívánunk adni. Az egyik a fizikai terek kérdése, ezek sokszor szinte teljesen elérhetetlenek az önszerveződő csoportok számára. Erre magától értetődően ad választ az, hogy működtetünk egy olyan közösségi teret, ahova biztonságos bázisként befogadjuk az összes olyan programot, ami más helyekre nem mehet, mert azoknak a működtetői nem akarják bevállalni.

A terek és a hálózat megerősítése talán segítenek enyhíteni a második problémát is, ami a szervezetek izolációja, ami a fizikai terek számának csökkenésén kívül a független média, az online tér szűküléséből is fakad.

A harmadik pedig – szintén kapcsolódik a megfélemlítéshez –, hogy nemcsak a  központi cenzúrával kell szembenéznünk, hanem terjed az öncenzúra alkalmazása is. Ez egy veszélyes dolog, mert alig látható. Ugyebár az a végeredménye, hogy bizonyos dolgok nem történnek meg, vagy nem hangzanak el, ezért az öncenzúra általában ki sem derül, egyszerűen csak “okosabbnak” tűnik, ha nem törődnek olyan ügyekkel, amiből adott esetben konfliktus származhat.

Mindezek ellenére öt városban is van egy-egy olyan szervezet, amely felvállalja ennek a projektnek a koordinációját, valamint városonként körülbelül 10-15 szövetséges, akik beleállnak ezekbe az ügyekbe, és segítik egymást. Ha pedig valamilyen formában támadás érné a szervezetek valamelyikét, akkor mindegyikünk kiáll az adott szövetséges mellett, nem félve attól, hogy emiatt negatív megkülönböztetés éri majd őket. Erre komoly szükségünk van, sajnos sok olyan helyről tudok, amit az értékteremtő kategóriába sorolnék, és mégsem vállalnak szolidaritást az Auróra ügyében sem, mert félnek, hogy ezzel bekerülnének az ellenzéki-mozgalmi-aktivista vagy “politizálós” kalapba.

Szerintem azért ezek az ügyek átívelnek a politikai kérdéseken és -hovatartozáson.

Én is úgy gondolom, hogy minden esetben átívelnek. Látjuk azt is, hogy hiába vigyáznak a kezdeményezések, hogy ne kapjanak ilyen fajta stigmát, ez egy ponton túl már teljesen mindegy lesz, hiszen ígyis-úgyis eljutnak hozzájuk ezek a támadások. Ott van például a szomszédaink közül a Kék Ló vagy a Mindspace esete, akik valószínűleg soha nem vállaltak volna be aktuálpolitikai tartalmat, állásfoglalást, mégis őket is ellehetetlenítik.

Össze kell fognunk ahhoz, hogy stabilitást tudjunk teremteni.

Terveztek több vidéki városba is terjeszkedni?

Most egyelőre ezekkel a városokkal indulunk (Budapest, Szeged, Pécs, Debrecen, Szombathely), nyár végétől tervezzük az újabb helyek bevonását, de Szombathely például később csatlakozott a csapathoz, viszont máris remekül halad a közös munka. Próbáljuk feltérképzeni a régiókban a hasonló kezdeményezéseket.

Mik a tapasztalataid a főváros kontra vidék kérdéssel kapcsolatban, különösen ezeket a társadalmi ügyeket érintően?

Szerintem nem igaz az a feltevés, hogy a vidéki lakosokat kevésbé foglalkoztatják ezek a problémák. Egyszerűen ott kisebb közösségek vannak, néha máshogyan működnek az embereknek a mindennapjai. Rengeteg ember aktívan foglalkozik ezekkel a kérdésekkel, viszont a helyi ügyek nagyobb szerepet kapnak. Nehéz ezt megítélni, hiszen egy olyan közegben élek, ahol mindenki állandóan politizál.

Mi vidéken is azokkal a buborékokkal találkozunk, amik hasonlóak a mi saját buborékunkhoz itt Budapesten. A fővárosban pusztán azért foglalkozik több ember ezekkel az ügyekkel, mert többen vagyunk, nagyobb az a közeg, amiben biztonságosan lehet mozogni, más városokban talán érzékenyebbek a stigmatizációra, ami a társadalmi aktivizmust kíséri.

Ennek ellenére a vidéki hálózatunkban a szövetségesek nagyon összetartóak, és a budapestihez képest gyorsabban alakulnak, valamint nagyon örülnek neki, hogy kiépül egy ilyen hálózat.

Az indulásnak egy egész hétvégét szentelnek a szervezők, és ennek keretein belül országszerte sokrétű programokkal várjak majd az érdeklődőket és az érintetteket. Az eseménysorozat már csütörtök kora este kezdetét veszi az Aurórában, ahol egy “Mit adott nekünk az EU? Vízvezetéket, autógyárakat, kisvasutat!” című kerekasztal beszélgetés veszi kezdetét fél héttől, ráadásul szakértők közreműködésével, úgyhogy mindenképpen érdemes lesz már az első napon benézni.

Pénteken már nem csak a fővárosban, hanem több vidéki nagyvárosban is elstartolnak a programok: Szegeden a Grand Café-ban lesz beszélgetés és filmvetítés, valamint esti támogatói buli, Szombathelyen pedig vitaköri beszélgetést is szerveznek ‘Gondolkodj másképp!’ címszóval a filmezés és a tematikus DJ szett mellé a BOHÉM-be.

Ami az Aurórát-t illeti, a további három nap alatt kerekasztalbeszélgetéssel, filmvetítéssel, zine-and-tarot worksoppal, zászlótűzéssel, egy támogatói buli keretében Buzi kisfiúk koncerttel és közösségi kertes főzéssel is készülnek a szervezők.

Szombaton csatlakozik a repertoárhoz Debrecen és Pécs is. A Malterben szinte egész nap, reggel 10 órától pörögnek majd az események, lesz DBM főzés és ‘Hozd a bringád!’ szerelőműhely is, de szó lesz többek között az izolációról és az öncenzúráról egy kerekasztal keretében. Természetesen az éjszaka a jókedv jegyében telik majd, grillezés és közös buli zárja a programot. Pécsett az Apolló mozi ad otthont a kezdeményezésnek, itt a szabadság kérdéseit és a demokrácia válságát veszik górcső alá egy érdekesnek ígérkező diskurzusban, valamint egy ‘Farkasok szabadon’ című filmvetítésre is sor kerül.

Mi várható a nyitóhétvége után, mik lesznek a következő lépések és programok?

Továbbra is folyamatosan szervezzük majd programokat a csatlakozó vidéki városokban és Budapesten egyaránt, és az a cél, hogy minél több együttműködés jöjjön létre a szövetségesek között, horizontálisan is kapcsolódni tudjanak egymáshoz a hálózat tagjai.

Júniusban lesz egy tematikus hét, ami az Auróra támogatásához köthető, ehhez indítunk majd egy online kampányt is.

Júliusban pedig a Bánkitón lesz helyszínünk, ahol szinte az összes partner bemutatkozik, és együtt tudunk tölteni pár napot. Az öt alap szervezettel rendszeresen találkozunk, és regionális meetingeket is tartunk, de a Bánkitó nagy előrelépés lesz, mert a különböző városokban működő csoportok még nem találkoztak ennyien egyszerre.

Miben tudnak segítségetekre lenni a csatlakozó szervezetek?

A cél az is, hogy egymásnak segítsen mindenki, az információáramlás könnyítésével egy csomó erőforrás megspórolható, elérhetővé tudunk tenni tudásanyagokat, módszertanokat és jógyakorlatokat. De ha valaki szervez egy tüntetést, akkor evidens, hogy a többi szervezet is megjelenik ott, valamint megosztják egymás felületein a fontos felhívásokat.

Az apró praktikus segítségektől kezdve a nagyobb kampányokon való együttműködésekig bármi lehetséges, közösen nagyobb nyilvánosságot tudunk elérni.

Minden programotok a ‘Szabad Terek’ névvel lesz fémjelezve?

Igen, lesz közös kommunikációja a hálózatnak, számtalan fontos ügyre szeretnénk felhívni a figyelmet a Szabad Teres felületek segítségével. Most az első időszakban a kiemelt témáink a civil szervezetek számára elérhető fizikai és virtuális tér szűkülése, az izoláció és az öncenzúra, és ez lesz a programszervezés vezérfonala is. A csatlakozó terekben rendszeresen tartunk koncerteket és bulikat, és rengeteg olyan vendégünk érkezik, akik alapvetően csak szórakozni jönnek, viszont az egyéb megjelenő tartalmaknak és találkozásoknak köszönhetően hosszú távon érzékenyebbé válnak a helyzetre, illetve lazább vagy szorosabb kapcsolatokat is ki tudnak alakítani a hálózat közösségével, és azt gondoljuk, hogy ilyen formában tudjuk erősebbé, ellenállóbbá tenni ezeket a bázisokat.

Ha tehetitek, csatlakozzatok a szuper programokhoz, és segítsétek a sok-sok jó ügy valamelyikét!