Zenei couchsurfing Berlintől Budapestig
március 9, 2018

Berlin, Zürich és Bécs között áramlik a Songcircle kezdeményezés kreatív körforgása, amit 2014-ben a berlini flow-ba belekóstoló svájci zongorista-dalszerző, Mya Audrey indított útjára a német főváros egyik kis bárjából. A hazai énekes-dalszerzőkben gazdag Lone Waltz Records egyik alapítójának megakadt a szeme/füle a projekten, mégpedig pont a legjobbkor: a klubkoncertek térképébe egyre inkább belevésődő Lumen Kávézó hasonló tematikájú koncertsorozatban gondolkodott.

Lukács Ádám – aka Duke Bluebeard – szerint közegüknek pont egy ilyen családias, fix fészekre lenne szüksége, ahol legénybúcsúktól mentes, figyelmes, újdonságokra kíváncsi közönség gyűlhet össze. Ha a másik oldalt nézzük, a a Songcircle lényege a feltörekvő és kalandvágyó dalszerzői vénával megáldott előadók „csereprogramja”: akik amint jobban kiépül a rendszer, annál több város Songcircle-színpadára juthatnak majd el fix fizetségért, akár turnék keretében, miközben a helyi házigazda vendégül látja őket mind a helyszín, mind a szállás és egyéb ügyek intézését illetően. Az estek alkalmával két-három előadó lép színpadra 30-40 perces repertoárral, tehát az egész olyan, mint egy mini showcase fesztiválba oltott zenei couchsurfing. Eddig közel 200 dalszerző próbált szerencsét és ivódott bele extra gyorsasággal a helyi szcénák ölelésébe.

Az alapcsapat egyébként egy maréknyi önkéntes és zeneimádó arc, akik akárcsak a KERET, szintén a mainstream radar alatti, eldugottabb kincsekre vadásznak. Az első felvonás március 16-án lesz a Horánszky utcai Lumenben, az alapító, Mya Audrey és a hazai képviselő, Duke Bluebeard fellépésével. Ádám mesélt nekünk egy kicsit.

Csatlakozni kéne a körhöz

A Songcircle-lel, ha nagyon szigorúan vesszük, az egyik “insta-szemlém” alkalmával találkoztam először. Aztán, amikor jött a Lumen krútól a felkérés, hogy csináljunk péntekeket, rendszeresen, valamiféle énekes-dalszerzős tematikára felhúzva, rögtön eszembe jutott. Innentől minden simán ment, csupán egy Skype-olás választott el minket attól Myával, hogy szimpinek találjuk egymást és rájöjjünk, hogy körülbelül ugyanazon pörgünk évek óta. Az ő részéről ez azt jelenti, hogy berlini, bécsi és zürich-i klubbokban próbált fellépési lehetőséget biztosítani a jó öreg, “még nem túl ismert” zenész rétegnek, ezt megspékelve egy kis videózással a szebb jövő reményében.

Songcircle Budapest

Ennek az alapját – hála a Lumennek – budapesti részről biztosítva éreztük. Rettentően ideális helyszín ilyen dolgokra (is). Már nagyon sok gondom származott abból, hogy random napokra, folyamatosan változó helyszínekre kellett elcsalogatni azt az amúgy sem túl népes társaságot, akik jól tudják magukat érezni egy nem túl hangos koncerten is, figyelnek arra, ami történik és nem a hatszázhatvanhatodik sört kérik a szomszédosan fekvő pultból, pár fokkal talán hangosabban a kelleténél.

Jövőbeli víziók

Akkor lennék a legboldogabb, ha a Songcircle Budapest eseményein össze tudna kicsit kovácsolódni ez a szcéna a maga diverzitása ellenére és esetleg mélyebb figyelem irányulna rá a jövőben.

Emellett pedig azt hiszem, hogy lehet nagyon sokat profitálni abból is, ha ezzel a kis lépéssel egy picivel jobban bekerülünk a “nyugati” vérkeringésbe.

Mya Audrey & Duke Bluebeard

Az pedig, hogy Mya – miután én most nem igazán tudtam elszakadni innen az egy éves kihagyásom után – csuklóból bedobja, hogy jön majd akkor ő és kíváncsi a közegre, a Lumenre, meg minden, az az a fajta személyes minőség, amiért megéri ilyen dolgokba nem csak belefogni, hanem hosszabb távon is áldozatokat hozni. Sőt, azt beszéltük, hogy talán fel is dolgozunk valamit közösen.

Következő happening

Ezt még titokban tartanám, nagyon sok ötletem volt eddig is és szerintem ezután is lesz. Annyi biztos, hogy március 16-ot követően a következő hónapokban is lehet majd hallani a Songcircle Budapestről.