A Robotok zenekar tagjai saját elmondásuk szerint időutazók: visszamentek a ’60-as évekbe, ott téve néhány kört inspirálódtak, majd a jelenbe való hazaúton úgy gondolták, jelentkeznek a Kikeltetőbe. Első dalukkal rögtön bejutottak az elődöntőbe, de előtte még kiadták első kislemezüket 1984 címmel, mely itt és most debütál.
A 2010-ben alapított zenekar még csak most készítette el első EP-jét, de talán megérte a várakozás, mert elég ütős anyagot sikerült készíteniük, ráadásul közeleg az idei Kikeltető első elődöntője, melybe egyöntetűen, a patrónusok szavazatával jutottak be.
A formáció története a hat évvel ezelőtti Pécsre nyúlik vissza, ahol az alapötlet gazdái, Szabó Gyula László és Püspöki Péter találkoztak, beszélgettek, majd eltervezték, hogy néhány íródóban lévő szerzeményüket együtt bontakoztatják ki. Gyula mesélt nekünk a kezdetekről, akinek neve ismerősen csenghet, hiszen másik két aktív zenekarban, a Bozoban és a The Keeymenben is kulcsszerepet tölt be.
Az időutazó imidzs jegyében egyébként Facebook-oldala sincs a Robotoknak, az 1984-et zenekar MySpace oldalára töltötték fel, és nálunk hallgathatjátok meg először, úgyhogy ne is habozzatok. Fun fact, hogy hatból öt dal magyar szöveget kapott – amit egyre többen hiányolnak az új hazai alternatív rockbandáktól.
„Pécsett tanultam egyetemen, mikor összebarátkoztam Petivel, a Kubalibre énekesével.” – kezdte a visszaemlékezést Gyula. „Mindkettőnket foglalkoztatta a közös zenekar alapításának gondolata, így amint megvoltak az első dalkezdemények, lementünk a próbatermünkbe, és egy hét alatt megírtunk tíz dalt ketten. Mivel az akkori dobosunk soha nem ért rá, így egy effektpedál dobgépével kellett beérjük helyette.”
Az erős és tagadhatatlanul lelkes kezdés után Péter távolléte miatt következett négy év szünet, amely alatt szerencsére semmit sem felejtettek a srácok, sőt, az addigra megírt zenék még kiforrottabbak lettek, így 2014-ben gond nélkül tudták folytatni a közös munkát. „Miután Peti hazatért Dublinból, újra elkezdtünk foglalkozni a dalokkal. Mivel én már Budapesten éltem, így ő feljárt hetente egyszer próbálni. Közben lett hús-vér dobosunk is, Teknyős Krisztián személyében, akivel a Bozoban is együtt zenélek. Lenyomtunk három próbát, majd a negyediken felvettük a számokat.”
Ekkor vették fel Overdose című dalukat is, amely véleményem szerint a Kikeltető idei mezőnyének egyik legerősebbje. Nagyon jól eltalált, punkos-surfös lüktetésű, vintage gitárhangzással játszó rock and roll. A frontember mégis óva int attól, hogy ezen felvétel alapján döntsünk a zenéjük műfajáról. „Az Overdose volt az első szám, amit Peti meg én együtt írtunk, és eredetileg magyar szöveget írtam rá, ami a híres magyar lóról szólt, és Józsiról, aki a nagyanyja pénzével a zsebében igyekezett a lóversenyre fogadni. Ezt később elvetettük, angol szöveget kapott a dal, viszont a refrénben és a címben megtartottuk az Overdose-t.”
„Azért esett a jelentkezésnél erre a választásunk, mert most nagyon megy a garage és a surf vonulat itt Pesten, és ez ímmel-ámmal beleilleszkedik ebbe, de alapvetően full pécsi alter zenekar vagyunk, így lesznek néhányan, akik meglepődnek. Ezt a garage témát amúgy sem igazán élem, inkább nevezném a stílusunkat alternatív punknak, rockabilly hatásokkal vagy még inkább kreatív pop-rocknak. ”
Az idő mint már említett fontos fogalom a zenekarral kapcsolatban, és legalább ilyen jelentős tényező az alkotási folyamatukban. Pontosabban inkább az idő hiánya, hiszen a zenekar tagjai mindannyian más városokban és más projektekben tevékenykednek. „Relatíve kevés időt töltünk együtt Petivel, ebből adódóan nincsen mit elpazarolnunk. Nem kezdünk el szöszölni, ami működik, az működik és azt úgy hagyjuk.
A jót kiemeljük és nem foglalkozunk a rossz ötletekkel. Ez egy nagyon jól építkező, inspiratív dalszerzési folyamat, amit nagyon tudunk élvezni.”
A Robotok a klasszikus dob-basszus-gitár felállással bír, amely Gyula szívéhez nagyon közel áll. „Mindig is nagyon szerettem a triókat. Egy három tagú zenekarban derül ki, hogy ki hogyan gitározik, hogy milyen a basszer… Mindenkinek maximálisan ott kell lennie, mert a hibák nem tűnnek el. Szóval nagyon várom a koncertet, szeretem ezeket a dalokat játszani, ebben hangszerelésben.”
A zenekar szellemisége roppant szimpatikus. A Robotok, ahogyan Gyula fogalmaz, afféle szerelemgyermek: igyekszenek a lehető legjobbat kihozni a dalokból a koncerten, de nem csüggednek el, ha végül nem nyernek. Örömből zenélnek és biztosak benne, hogy jó koncertet fognak adni november 2-án a Kikeltető elődöntőjén, annál is inkább, mivel a hangsúlyt nem a dalok hibátlan, stúdiófelvételi pontosságú lejátszására helyezik, hanem a spontaneitásra, az élőzene átütő erejére. Én személy szerint biztosan drukkolni fogok nekik ebben.
