Deákterezés, madáchterezés… lejárt lemez. A hét jelszava egyértelműen a Rákócziterezés! Szeptember 18. és 21. között zenészek, performansz művészek, festők, hand poke tetkósok, grafikusok, urbanisták telepedtek a 4-es metró árnyékába szorult Rákóczi téri vásárcsarnok falai közé, hogy visszaadják annak hangját. A dolgos kezek mellett a Mindspace és a Smart City Budapest szervezői a környék lakosait, a csarnok árusait bevonva igyekeznek Józsefváros oázisává reinkarnálni a teret.

Helyi érdekű workshopokon készült el többek között a környék új térképe, a hentesek köténye, az őstermelők új zöldséges rekeszei, és a kísérletező kedvű látogatók ki is próbálhatták a technikákat. A Verkstaden csapata szitaműhellyel, a BPZines és a Hurrikan Press pop-up nyomdával költözött az árusok standjai közé, de lehetett barkácsolni is.

A négynapos atmoszfératuning megkoronázása a csütörtöki zárónap lesz, amikor bemutatják, milyen kézzelfogható és gondolati produktumai születtek az eseménynek. Piaci kipakolásra kerülnek a workshopok termékei, vérfrissítő városfejlesztési előadások zajlanak majd, aztán a vásárcsarnok megtelik hangokkal. „7-8 kisebb felállású zenekar fog elszórva, szimultán előadni. A népzenétől kezdve, a hip-hoppon át, a szabad improvizációig terjed a skála, így egy olyan összecsengést követhetünk le egy hatalmas, sajátos akusztikájú térben, melyet még ezek a falak sosem hallottak.” Pintér Pálmát, a Verkstaden szitaworkshopjának egyik szervezőjét, és Somló Dávidot, a csarnokhappening zenei aspektusának kapitányát kérdeztük a részletekről.

Pintér Pálma ( Verkstaden – szitaműhely )

Engem Vida Vera, a Rákocziterezés ötletgazdája keresett meg  kb. egy hónapja, hogy lenne-e kedvem szitaworkshopot tartani  a Verkstadennel. A koncepció lényege az volt, hogy a csarnokot töltsük meg újra élettel, illetve hogy egyfajta újgenerációs gondolkodással valami újat mutassunk a helyieknek.

Mivel általában minden ilyen őrültségben benne vagyok, úgy voltam vele most is, hogy miért is ne tartsunk workshopot egy halaspultban? Ez annyira Verkstaden!

11 és 15 óra között meghívott grafikusokkal, művészekkel közösen egy alternatív technikával készítettünk el napi két mintát, ami egy teljesen impulzív folyamat lett, hiszen a nap elején még mi is csak annyit tudtunk, hogy az inspiráció a csarnok. Ebből bármi kisülhetett, az egészben pont ez az izgalmas. Az alkotási folyamat során igyekeztünk együtt élni a csarnokkal, meghallgattuk a helyieket; a nénit, aki csak kenyérért jött, de végül csatlakozott a workshophoz, meg Gézát, a biztonsági őrt, aki elmesélte az egész életét, szendvicset hozott nekünk, aztán hopp, elsétált előttünk egy galamb, és már készült is a minta…

Az alkotókkal gyakorlatilag egy többnapos munkát sűrítettünk bele 4 órába, mindezt a lehető leglehetetlenebb környezetben, amivel én tudat alatt valószínűleg azt (is) szeretném üzenni a világnak, hogy ahhoz hogy elkezdjünk izgalmas dolgokat, nem feltétlenül van szükség ideális/tökéletes környezetre, a halogatásról és a vért izzadásról nem is beszélve.

Az adott nap elkészült mintákat saját, hozott anyagokra nyomtuk azokkal, akik az esti workshopra jelentkeztek. A napközbeni alkotófolyamat egyébként végig látogatható, nyitott volt. Az utolsó nap, csütörtök este pedig fél 7-től fél 9-ig meg lehet nézni mindazt, amit a héten alkottunk, valamint izgalmas koncertek töltik majd ki a teret.

Somló Dávid (Csarnok este)

A zenei koncepciót valahol a happeningek és a klasszikus piacozás élménye közé próbáltam belőni. Kilenc egymástól teljesen különböző zenei produkció fogja szimultán vagy egymásba átfolyva betölteni a csarnok terét.

Az egész projekt azzal játszik, hogy mivel lehet megtölteni, újra életre kelteni ezt a hatalmas, sok mindent befogadni tudó helyet. Engem is az érdekel, hogy a különböző hangulatok, hangzások hogyan befolyásolják a tér érzékelését és élményét.

A záróesemény a csarnok nyitvatartása után lesz, ezért fontosnak tartottam, hogy kapjanak az élményből az átlagos piacozók és árusok is. Ezért négy napon keresztül ebédidőben is voltak rövid koncertek, amik nagyon természetesen és otthonosan hatottak. Ahogy láttam, a csarnok vezetősége is ezen a véleményen volt, reméljük, hogy ez esetleg egy hosszabb távú együttműködésnek lesz a kezdete!

A záróeseményen a következő felhozatal vár benneteket:

Oláh Krisztián – zongora
Cseh Andris + Hegedűs Barbi kuplék
Erdőfű – népzene
Kertész Endre – cselló
Ágoston Béla – mobil szaxofon
Deus Ex – filmzenés experimentál quartett
Herbie Shaw – hip-hop
Sanke Percussion Group
Csíkszerda Alkalmi Kórus

És még pár szelet a hét pillanataiból:

• Kóstoljatok bele ti is a Rákóczi tér reneszánszának kezdeti pillanataiba! Vár titeket a zárónap és a Csarnok este forgataga!

Borítókép: Pál Tamás, Fotók: Horváth Győző, Puskás Dalma Tamara, Pintér Pálma