Kikeltető PÉNZ
Nagy tömeg, vegyes érzések
Szimfonik Live 4.0

Nagy tömeg, vegyes érzések

Szimfonik Live 4.0

Szeptember 6-án, szombaton került megrendezésre a Magyar Közmédia Napja (ez csak nekem fura?), mely rengeteg programmal várta az érdeklődőket, köztük a Szimfonik Live 4-gyel. Idén is a rádiókból már jól ismert énekeseket hívtak meg, hogy az MR Szimfonikusokkal kiegészülve szórakoztassák a nagyérdeműt. A zenészeket párba osztották, majd egymás nótáit kellett előadni, ezután pedig egy közös dallal álltak ki a színpadra. Az ötlet jó, de izgalmasabb duó jelöléseket is el tudtam volna képzelni. Sok pozitívum mellett akadt bőven negatívum is.

Először is, elbeszélgetnék azzal a szervezőcsapattal, aki a színpadot egy olyan helyre rakta, mellyel szemben, 25 méteres távolságra egy ugyanilyen magasságba tornyosuló lombhullató takarja ki büszkén a kilátást. Evidens, hogy aki nem a 25 méteren belüli dühöngőben akarta élvezni a koncertet, annak sajnos a folyadékkristályos monitor, vagy a projektor, valósághoz képest erősen butított színskálával rendelkező, képével kellett beérni. Márpedig a tömeg akkora volt, hogy a pontosan érkezők sem juthattak már a fa elé, csak nagy dulakodás árán. Nekem maradt a fa és a projektor.

Mindenképpen szeretném kiemelni a vizuált. Fogalmam sincs ki volt érte a felelős, de ilyen igényes, látványos képi hatás még fesztiválokon is ritka. Volt minden, a széthulló tégláktól elkezdve az LGT szövegeken át a szanaszét ágazó elektromos nyalábokig. Valószínűleg a televíziós közvetítés miatt elég nagy hangsúlyt fektettek a látványra, mely gyakran úgy festett, inkább a TV előtt ülőknek szól, mint az esőben ázó kitartó nézőknek. Tovább erősítette ezt az érzést, a szamba táncos brigád az utolsó számnál, mely közben egy Luxor sorsolást is nyugodtan lezavarhattak volna, de hát ilyen a show biznisz.

Első páros Pásztor Anna (Anna & The Barbies) és Egri Péter (Mystery Gang) volt. Ügyesen nyomták együtt, kezdésnek pazar volt, bár a ‘Négykézláb’ című számhoz szerintem annyira nem illett a szimfonikus zenekar. Ezt a számot tipikusan az egyszerű és nagyszerű kategóriába sorolnám, így ekkora kísérettel vesztett egy kicsit a varázsából. Ezt leszámítva egy ütős, pörgős kezdésnek lehettünk fül és szemtanúi.

D_SOS20140906107

Második fellépő Deniz, akiről még mindig nem tudom, hogy csöppent bele a köztudatba, az ősz Skrillex sérós Yorgosz és Träger Lili a Balkán Fanatik-ból. A ‘Ha te tudnád’ nagyon jól sült el, Lili gyönyörű hangja elvitte a produkciót, míg Yorgosz leginkább a gitáron erőltette meg magát, Deniz pedig rá rappelte a kötelezőt. 

Utánuk Odett és Ligeti György (We Are Rockstars, Zagar) duója következett. Először Ligeti adta elő az ‘Éjszaka‘-t mely annyira nem állt jól neki, ám amikor a gitárszólóhoz értünk könnybe lábadt a szemem. Gyönyörűen sírt a hangszer a kezében, az este egyik legszebb pillanata volt. Ezzel ellentétben Odettnek jobban állt a We Are Rockstars ‘Rólunk szól’, mint az amúgy neki írt számok. Közös produkcióként egy filmbetét dalt adtak elő a ‘Ne higgy nekem’-et melyet musicales stílusban eljátszottak a színpadon. Odett színházban is megállná a helyét. Nekem nagyon tetszett.

D_SOS20140906121

A következő páros Bye Alex és Szabó Balázs volt. Színpadra lépésükkor feltűnt, hogy öltözködésben ennél különbözőbb figurákat nehéz lett volna összerakni. Bye Alex speciel nem tudom mit gondolt, amikor kijött egy bénán levágott ujjú farmeringben csokornyakkendővel, tágítóval a fülében és egy szomorú fejes baseballsapkában. Ebben a maskarában, mint egy bekólázott örökmozgó, oda-vissza járkálva adta elő a ‘Zaj’ című nótát, melyben kellemeset csalódtam. Tavaly még a saját számai előadásában is voltak hamis hangok, most viszont egészen jól énekelte el ezt a közel sem egyszerű számot. Le a kalappal! Szabó Balázs az ‘Az én rózsám’-at választotta, mely egyszerűen gyönyörű és érzelemmel teli volt az ő hangjával. Egyikőjüket sem szeretem kifejezetten, de ezen az estén az egyik legkülönlegesebb párost alkották. Bravó!

Ezután a Magashegyi Underground Bíborkája törte meg a csendet a Halott Pénz ‘Ugyanúgy hallasz’ dalával, mely úgy hangzott mint az eredeti, leszámítva persze az MR Szimfonikusok által adott pluszt. Járai Márk és Marsalkó Dávid (Halott Pénz) az ‘Árnyékok’-at választotta. Közösen a ‘Ha lemegy a nap’-ot adták elő (tudjátok a …égő vágy, vad táncot jár…), melyre a két fiú rappereket megszégyenítve dobálták fel kezeiket, még Bocskor Bíborka mint egy duracell nyuszi úgy pörgött. Kiváló volt az egész produkció, csodálatos volt mind Bíborka, mind Márk hangja, Dávid rappje pedig patentül passzolt rá.

Kama a Mary Popkids-ből már a bemutatkozó videóban viccesen leszögezte, nem is ismeri az Anima Sound System Tedd a napfényt be a számba!’ című dalát. Nem is állt neki olyan jól, kicsit lapos volt, ám a Mosolyt kiválóan adták elő kettecskén Prieger Fannival, az LGT ‘Elfelejtett szó’-ra meg pláne nem lehet panasz, ezt még az esőben ázó, amúgy nem túl lelkes közönség is énekelgette.

Bérczesi Róbert és Lovasi András összetétele volt a legrosszabb választás. Mivel mind a ketten az alternatív szcéna jeles képviselői, ez egy biztonsági játéknak tűnt. Egyikőjük se mozdult ki egy pillanatra se az általa szeretett stílusból, s akár Lovasi is írhatta volna a Hiperkarma ‘Üres‘-t, míg Bérczesi a Kispál és a Borz ‘Húsrágó’-ját. Nekem ez az egész túlságosan egysíkú és lapos volt.

Az estét Papp Szabi (Supernem) és MC Columbo (Irie Maffia, Brains) zárta. Őszintén szólva amikor MC Columbo nem a reggie-s hangját hozza teljesen olyan a hangja mint Papp Szabinak. Ha nincs vetítés meg se tudtam volna különböztetni épp ki énekel. Ez persze egyáltalán nem baj, nem is tehetnek róla a mázlista jó hanggal születők. Érdekes volt szimfonikus kísérettel hallani a Brains ‘Blazing’ című dalát, viszont én nem az ‘Egy a millióból’-t választottam volna a Supernem-től. De ízlések és pofonok. Közös dalként előadták a ‘Jamaikai trombitás’-t, ekkor jöttek fel a táncos lányok és adtak az egésznek egy televíziós vetélkedő hangulatot. Jó volt, de valahol szomorú is.

Így zárult hát a Szimfonik Live 2014-es programja, mely egy-két szervezési problémát leszámítva egész jó volt. A hangosítással csak annyi volt a baj, hogy túl sok volt a mély, de lehet, hogy ezt csak a gyárépület falai verték így vissza, ezen kívül nem lehetett rá panasz. Egészen fura volt a közönség, alig lehetett hallani egy normális tapsot. Kicsit az volt az érzésem, hogy az emberek nagy része csak azért jött mert ingyen van, “oszt akkó a kútúra letudva erre az évre”, vagy ha összeesküvés elméleteket akarunk gyártani, lehet, hogy statiszták voltak.

képek forrása: hirado.hu
képeket készítette: Soós Lajos (MTI)

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.