Kikeltető PÉNZ
“Sokszor a limitációinkat konvertáljuk előnnyé” – Megtűrtek-interjú a Bánkitón, pillanatokkal az összeomlás küszöbén

“Sokszor a limitációinkat konvertáljuk előnnyé” – Megtűrtek-interjú a Bánkitón, pillanatokkal az összeomlás küszöbén

A 2018-as Kikeltető egyértelmű fekete bárányai (és az én személyes kedvenceim) a Megtűrtek voltak, mégis ehhez képest egész évben koncerteztek, váratlanabbnál váratlanabb előadók előtt és után. 

A Bánkitó fesztiválon egy esős délutánon kérdeztem őket a hangzásukról, a Szabó Benedek & a Galaxisokról, meg úgy általában mindenről, a kérdéseimre pedig Dankó Csaba énekes/basszusgitáros, és Vajda Domonkos gitáros/szintis válaszolt.

Játszottatok már esőben? Mert perpillanat itt Bánkon zuhog.

Csaba: Emlékeim szerint nem, bár általában szabadtéri fesztiváljaink voltak, illetve szabadtéri fellépéseink. A maximum, amit tudtunk eddig nyújtani az embereknek, az a hideg koncert, úgyhogy kíváncsian várjuk, hogy milyen hangulat lesz, de szerintem a zenénk kompatibilis ezzel is.

Az egyik legérdekesebb párosítás idén Bánkon, hogy Dé:Nash fog előttetek játszani, mi a véleményetek erről? Lesz valami feature esetleg?

Domonkos: Mi szeretnénk. Ha tudunk vele beszélni akkor az utolsó számra esetleg fel is hívnánk a színpadra.

Cs: Én arra gondoltam elsősorban, hogy nagyon jó lenne Dé:Nash-el például egy közös képet készíteni, vagy mondjuk csinálok magamról egy szelfit, amiben Dé:Nash éppen pakoló seggét pozícionálom valahova, mert az úgy szerintem működhet is. Amúgy egy nagyon érdekes előzenekar lesz, úgyhogy kíváncsian várjuk.

Egy elég összeszokott duónak néztek ki, honnan ismeritek egymást?

Cs: Játszottam egy zenekarban, ahol végül egy irgalmatlan kicsapongás hullám után ketten maradtunk a frontemberrel, és egy ilyen tagnézős sorozatban találtuk meg Domonkost, és azonnal klikkelt a dolog.

Valami olyasmi volt, hogy az ereiben folyik a post-punk.

D: Ja, valami ilyesmi volt az elején.

Igazából mielőtt bekerültem, már mondta az akkori zenekaromnak a frontembere, hogy valószínűleg nagyon egymásra fogunk találni és így is lett.

Rettentően egyedi hangzásotok van, és én mindig úgy éreztem, hogy a gitárnak nálatok lassan már inkább szinti hangja van. Ez mennyire tudatos?

D: Válaszolj te, én még gondolkozom.

Cs: Én, mint gitárhoz abszolút nem értő ember, azt mondanám, hogy basszuson legalábbis az volt a koncepció, hogy legyen minél abszurdabb és minél karikírozottabb.

Én például egy 99-re kitekert Anxiety Disorder nevű torzítást, és egy 99-re kitekert kórus effektet használok. Úgy gondolom, hogy ez egy súlyos-bombasztikus hangzást ad ehhez, és igazából minden hangszín, amit használunk, hasonlóan túl van modulálva és effektezve, ezáltal teremtődik a nagyon digitalizált hangzás, meg amúgy digitális effekteket használunk, tehát ennek is lehet hozzá köze.

D: Az én hangzásom úgy alakult ki, hogy az előző, már említett zenekarunkban megvolt és ott ritkásan használtam, inkább a dalok különlegesebb szekcióiban, ahol különlegesnek éreztem. Aztán végülis ez nőtte ki magát a Megtűrtek-gitárhangzássá. Igazából én is egy olcsóbb digitális effektpedállal hozom elő. Leginkább sok kórus, vibrato, fuzz, delay, reverb – tehát egy teljesen elbaszott, őrült, skizofrén hangzás volt a cél, és ez valamennyire sikerült is.

Cs: A természetestől üssön el minél jobban.

Végül így állt össze, és valószínűleg az a mindset, amiben ez megfogalmazódott, tette lehetővé, hogy a végeredményben is passzoljanak a hangzások, és egy koherens egésszé follyanak és forrjanak össze.

Amikor januárban a Kikeltető záróbuliján játszottatok, Sajó Dávid kérdezte tőletek, hogy kerestetek-e dobost, mire mondtátok, hogy nem. Hogy jött az ötlet, hogy programozott dobokkal csináljátok a zenét?

D: Az egész úgy kezdődött, hogy otthon karácsonykor csináltam egyedül egy ‘Összeomlás’ című számot egy Boss doktor ritmus dobgéppel meg egy Microkorg szintivel, és kábé ennyi volt a dal. Aztán Csaba is hozzátett tök jó témákat és végül annyira megtetszett nekünk ez a szintetikus, de egyúttal nagyon élő, gonosz hangzás, hogy megtartottuk, és meg se fordult a fejünkben azóta sem, hogy dobost keressünk.

Cs: Nekem az a koncepcióm erről, hogy mi alapvetően nagyon hasonlóan csinálunk zenét otthon. Ez általában úgy néz ki, hogy előre leprogramozunk egy dobot, amire aztán rájátszunk különféle hangszerekkel. Ilyen zenére nagyon nehéz dobosokat találni, én legalábbis pályafutásom alatt azzal találkoztam, hogy amúgy is nehéz kapható, illetve jó dobost találni egyáltalán bármilyen zenekarba.

Akkor most már ha esetleg lenne lehetőségeket dobosra akkor se vállalnátok be?

Cs: Én szerintem nem, mert azt érzem a Megtűrtekben, hogy nagyon sokszor a limitációinkat konvertáljuk előnnyé, ezáltal például a dobgépeket kicsit direkt úgy is csináljuk meg, hogy egy picit eldobolhatatlan és ezzel egyedibb legyen. Meg indokolt.

Március vége felé ti játszottatok a Szabó Benedek és a Galaxisok előtt az Akváriumban, ennek el tudjátok mesélni a történetét?

Cs: Kocsis Andris a KERET-ből írt nekem, hogy adjuk meg a számomat Czeglédi Szasza „mágnásnak”, és ő rövidesen felhívott, hogy mi lenne, ha a Galaxisokkal játszanánk, ami számomra egy nagyon érdekes meglepetés volt.

Hallgattok egyébként Galaxisokat?

Cs: Én igazából ezt követően hallgattam meg a Galaxisokat, mert alapvetően amiből a Galaxisok kifejlődött, azt sose hallgattam. Én mindig hülye zenét hallgattam. Tehát Scooterrel kezdtem, aztán ebből lett mindenféle hülyeség, de most például tökre szeretnénk megnézni Benedekéket. Úgyhogy nagyon örültünk a meghívásnak, elfogadtuk, meg nagyon mulatságosnak tartottuk. Nem mi voltunk egyedül ezzel így, hanem a közönség is – legalább is úgy éreztem a visszajelzések alapján.

Utolsó kérdés, van-e esetleg jövőbeli megjelenésetek, hatalomátvétel, nagykoncertek, bármi ilyesmi. Mit fogtok Bánkitó után csinálni?

D: Az a terv Bánkitó után, hogy ráfeszülünk egy hatszámosnak tervezett EP-re, ezt valószínűleg nálam fogjuk megcsinálni, mindenféle külső producertől vagy hangmérnöktől függetlenül. Vannak ezen kívül még terveink klipes számokra is. Kihagytam valamit?

Cs: Meg portéka is van tervben. tekintve, hogy megfogalmazódott már több emberben is az igény rá, valamint a Szabó Benedekes témához azt tenném még hozzá, hogy ezen élmény során rendkívüli szimpátia ébredt bennünk Benedekék iránt, tehát mindig öröm találkozni velük.

Nézd, tök mindegy, hogy milyen zenét játszunk, amíg szeretetteljes és pozitív emberek tudják ezt megosztani egymással, és örülnek egymásnak, addig szerintem teljesen mindegy, és igazából mindannyian barátok vagyunk, és a hatalomátvételi célunk talán ez, hogy mindenkivel barátok legyünk.

Koncertfotók: Révai Nándor

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.