Keltető Zenék Videók PÉNZ Szomszéd Még
“Csináltam egy poén fesztivált, aztán lendületből továbbvittem”
Interjú Lang Ádámmal, a Rakéta főszervezőjével

“Csináltam egy poén fesztivált, aztán lendületből továbbvittem”

Interjú Lang Ádámmal, a Rakéta főszervezőjével

A napokban jött a szomorú hír, miszerint a 2016-os Rakéta Fesztivál volt az utolsó. Még aznap randit kértem a fesztivál főszervezőjétől, Lang Ádámtól, hogy beszéljen a döntés hátteréről, nosztalgiázzunk egy kicsit az elmúlt öt éven, meg alapból, meséljen egy kicsit magáról, hiszen – mint ahogy az interjú végére kiderült számomra – egy annyira laza dolgot tett le az asztalra, amelyet rajta kívül talán más még soha ebben az országban: minden évben szervezett egy hatalmas és mérhetetlenül menő egy hetes bulit, tulajdonképpen saját maga és a barátai szórakoztatására.

Ádám Győrben született, onnan járt fel eleinte egyetemre Budapestre. Közben zenélt, az első győri zenekarával még csak irodalmi esteken léptek fel, aztán később, főleg a Tumblrről ismerkedett meg és kezdett el mozogni fővárosi zenészekkel. Ekkor kezdett a Quartnak is írni, az egyetem után pedig bár dolgozott irodistaként, végül teljesen az újságírásnál kötött ki. Írt a Magyar Narancsra, a Recorderre, jelenleg főként az Urban Playerre.

Ő írta az egyik kedvenc idei cikkemet a Népszínház utca eldugott kocsmáiról. Egyből párhuzamot vontam, hogy ismeretlen kocsmákat talán nem is annyira más bemutatni, mint underground zenekarokat a Rakétán, ám ő ezt nem érezte ennyire közvetlennek. “Ez a lo-fi dolog szerintem nekünk azért talált be, mert egyszerű volt, olcsó, még nagyon gitározni se kellett hozzá, és ezek a helyek is olyanok, hogy van egy erős hangulatuk és persze olcsók, és ezek nagyon jól rezonálnak.”

“A Rakétának sem feltétlenül az volt a lényege, hogy a feltörekvő zenekarokat mutassuk be, hanem hogy csináljunk egy rettenetesen olcsó fesztivált, ami még valahogy tud úgy működni, mint egy fesztivál.

2011-ben valahogy úgy jött ki, hogy egy hétig egymás koncertjein buliztunk. Volt Mayberien Sanskülott, Halál Judit, meg kábé minden napra volt valami, és kitaláltuk gyorsan, hogy akkor ez egy ilyen lo-fi fesztivál volt.”

Rákövetkező évben már kellett egy név. A Rakéta az ő ötlete volt, a többiek pedig “nem mondtak jobbat”. Akkoriban Fülöp Petivel (Fancy Dress Party), Sallai Lacival (The Somersault Boy) és Vereczkey Ákossal (Designer Drums) dobták össze a programokat, bár itt még volt, hogy csak egy Vittulás DJ-zésből állt a napi program.

616324_469978669688482_1796783007_o

“Az emberek mindig azon álmodoznak, hogy lottót nyernek, mi is gondoltunk rá, hogy mennyire király lenne, ha bejönne valami nagy szponzor és akkor valami igazán furcsát lehetne csinálni. De elég valószínűtlen volt, hogy egy klubról klubra mászkálós, szedett-vetett fesztiválra adjanak pénzt.”

A második évre alakult úgy, hogy egy héten át mindig teljes értékű programnapok voltak, bár akkor egy kicsit túlvállalták magukat, az eredeti csapat el is tűnt körülötte, szinte ő szervezett egyedül mindent. 2014-ben csatlakozott hozzá Simai Panni, aki anno “sokat ült nála” és eleinte kvázi asszisztensként szállt be az egészbe, Varga G. András pedig akkor a Kontra Klub szervezője volt, és feldobta, hogy szívesen csinál egy programnapot oda. A negyedik évtől kezdve már mindent együtt csináltak a szervezéssel, amely Ádám szerint szakmai szempontból a fesztivál legjobb éve volt.

“Egész fura belegondolni, hogy ilyen sokan ismerik ezt a dolgot, volt valami kvíz showban is a Rakéta Fesztivál a megfejtés, nem gondoltam volna, hogy ebből ez lesz.

Fura, mert végig megvolt, hogy kicsit így magunknak csináltuk a fesztivált.

Például bárkivel szívesen szövetkeztünk, ha pólót akart csinálni, vetíteni vagy videózni akart, de a line-upot mindig magunknak akartuk.”

11834806_1037995486220128_6034599666731724629_o

“A Rakétában ez volt a legnagyobb poén, hogy ezzel is kísérletezhettünk, hogy hogyan rakunk össze egy napot. Arra figyeltünk, hogy minél többen felléphessenek a Rakétán, ez szerintem tök jó, mert ilyen fesztivál tényleg nem igen van, ami nem showcase, de figyel arra, hogy ne nagyon legyen kétszer ugyanaz a zenekar egymást követő évben.”

Apropó showcase, Ádám szerint a nulla forintos büdzsével operáló Rakéta még talán jobb kezdeményezés lehet, mint például egy újságírókat, zeneipari szakembereket elszállásoló showcase fesztivál. Szerintem a közönség számára legalábbis a funkciója ugyanaz volt: új zenekarokat megismerni, olyanokat, akiket talán máshogy soha, pusztán azért, mert összerakják őket egy eklektikus programnapra, meg mert a fesztivál neve garancia a színtér iránt érdeklődők számára.

11055373_1034825143203829_142773816237734842_o

A kezdeti évek során szinte évről-évre megduplázódott a közönség száma, az utolsó két évben pedig már beállt egy fix 3-4 ezres látógató szám. Mindezt nagy munka előzte meg, sokan mondták, hogy egyszerűbb lenne, ha 3-4 napos lenne, de Ádám a Sziget fesztivált is akkor szerette igazán, amikor “még vállaltan hét napos volt, nem ilyen nulladik meg mínusz egyedik napok voltak.” Idén már sokkal gördülékenyebb volt a szervezés, mint az előző évben, azonban amikor elkdeztek a jövő évi eseményen gondolkodni, rájöttek hogy nem feltétlenül szeretnék már megint ugyanúgy csinálni, mint eddig.

“Igazából rendezvényszervezéssel sosem akartam foglalkozni, csináltam egy poén fesztivált, amit aztán lelkesedésből továbbvittem, akkor is, amikor talán hagyni kellett volna a picsába.”

Andris és Panni talán még vitte volna tovább a Rakétát, de Ádám nélkül már nem vágnának bele újra a szervezésbe. Márpedig Ádám az interjú során végig egyértelműen arról beszélt, hogy már mást akar csinálni. Hogy mit, azt még ő sem nem tudja pontosan, szervezni már nem szeretne semmit, legfeljebb a saját zenekarainak. Az biztos, hogy egyelőre magára akar időt fordítani, többet akar olvasni, elmélyülne jobban a vegán konyhában, vagy éppen szeretné a mosóport mosódióra cserélni. “Lesz egy üres tér, amit eddig szervezéssel töltöttem, és ami alatt most unatkozni fogok, aztán lesz valami.”

Ahogy Ádámmal beszélgettem, végig úgy tűnt, mintha a mai napig egy picit alulbecsülné a jelentősségét annak a platformnak, amely az évek során a fesztiválból lett. Azt azonban nagyon jól látja, hogy miért nőhetett ekkorára, és hogy miért hiányzik már most a közönségüknek ez az egész:

“A Rakéta nem azért lett olyan jó, mert annyira jól csináltuk volna, hanem mert volt rá igény.”

Ha szeretnétek kicsit visszamenni az időben, keressétek fel a Rakéta Bandcamp oldalát, ahol minden évről találtok egy válogatást a fellépő zenekarok zenéiből!

Fotók (kivéve címlapkép): Podobni Mihály / fénytképező.tumblr

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.