„Hogyan tudod a durva jazzt összefésülni a nomádsággal”
Tű Fokán Művészeti Fesztivál

„Hogyan tudod a durva jazzt összefésülni a nomádsággal”

Tű Fokán Művészeti Fesztivál

Idén ötödszörre kelti életre egy Cserhát szívében megbúvó település háborítatlan lankáit az ország talán legcsaládiasabb összművészeti fesztiválja koncertélményekkel, műhelyekkel, izgalmas szubkultúrák képviselőivel. Ez a Tű Fokán Művészeti Fesztivál, de vajon hogy fér bele ennyi minden egy mindössze ötven lelket számláló kis falu, Garáb mindennapjaiba?

A titok a természetközeliségben, és a város nyüzsgésétől való távolságban rejlik. Inkább egyfajta alkotótábor körvonalazódik, nem egy harsány tivornya. A hangszerek hangereje dominál, nem a részegeké. Ahhoz, hogy létrejöhessen ez az idilli állapot, a ti segítségetekre is szükség van, hiszen akárcsak tavaly, idén is közösségi finanszírozás keretein belül, az Indiegogo oldal segítségével szeretnék világra hozni az eseményt. A kampány körülbelül a felénél tart. Minél több pénzt sikerül összegyűjteni, annál több program kerülhet megrendezésre. Arról, hogy kikre számíthatunk, illetve minden egyéb részletről Erdélyi Andrást, a fesztivál főszervezőjét faggattuk.

Ha sikerrel zárul az Indiegogo kampány, idén ötödjére viszitek át a fesztivált a „tű fokán”.

Valóban ez lesz az ötödik alkalom, de ezt úgy kell elképzelni, hogy az első tulajdonképpen egy házibuli volt, körülbelül huszonöt résztvevővel. Mindez Hajnóczy Csaba nevéhez fűződik, aki a Kontroll Csoport volt, a Kampec Dolores jelenlegi gitárosa. A „Tű Fokán” egyébként egy Kampec Dolores album címe. Az egész onnan indult, hogy Csaba gyerektáborokat szervezett Nógrád megyében, egy Felsőtold nevű településen. Innen jött az ötlet, hogyha már a gyerekek egy hétig dolgoznak, zenélnek, kellene egy bemutatkozó koncert. Született egy záróest, ez volt az első Tű Fokán Fesztivál. Oda engem is ismerősök invitáltak, aztán a második évben már erősen beszálltam a szervezésbe. Attól kezdve négyen szerveztünk, többnapossá bővültünk, és csatlakozott rengeteg segítő, önkéntes. Az utóbbi két évben éreztem azt, hogy kezd érettebbé válni az elképzelés. Előtte még mi is kísérleteztünk. Idén a gyerektábor a fesztivál után lesz megtartva, úgyhogy Csaba teljesen kiszállt a szervezéséből, az alapítvány dolgait és a tábort intézi. Én vettem át a főszervezői pozíciót. Ettől függetlenül ő is ott lesz, zenélni fog a Kampec Dolores-sel.

Szóval annak idején nem csak fesztivál miatt született meg a Tű Fokán „brand”, hanem ennél szerteágazóbbak a gyökerei…

De, részben azért. Hozzátartozik már jó pár éve. Ez az egyik legláthatóbb része az úgymond „brand”-nek. Együtt építettük fel, és nagyon szeretem, hogy ez az egész egy végtelenül érdekes hibrid lett. Felülről, és alulról is építkezik. Van egy közösségileg és egy hagyományosan szerveződő része. Ennek hála izgalmas, csak bizonyos szubkulturákat megmozgató, de rendkívül minőségi, és nagy fellépőket hoztunk el egy nógrádi kis faluba, ami egészen hihetetlen élményekhez is vezetett. Tavaly Fred Frith volt a főfellépőnk, tavalyelőtt a The Ex nevezetű, legendás, holland punk banda, az etióp Fendikával. Ez nyilván csak a jéghegy csúcsa. Minden évben felkeresünk nagyobb neveket, de ez az egésznek csak az egyik fele, az alulról építkező rész is nagyon fontos. Műhelyek, közösségek jönnek, mindenféle határterületekről. Sőrés Zsolt évek óta velünk dolgozik a műhelyével. Fórumszínházat, különböző mozgásos, kísérleti színházas dolgokat fűzünk össze.

Kiderül, hogyan tudod a durva jazzt összefésülni a nomádsággal. Szóval ez egy furcsa hibrid, de szerintem ettől működik annyira nagyon jól.

18301072_1580368252036590_710084717525154365_n

És hogyhogy a közösségi finanszírozás olykor kiszámíthatatlan útját választottátok?

Közösségi finanszírozás tavaly volt először. Meg kellett próbálni. Maga a fesztivál nagyon kevés pénzből valósul meg minden évben, és már alapból sikerült egy olyan közeget mozgósítani, akik rettenetesen sok mindent tettek meg nekünk szívességből. Volt, hogy azt mondták: „nekünk ez tökre tetszik, tessék, használjátok ingyen az udvarunkat”. „Tessék, adunk pokrócokat, ezt, azt, amazt.” Mikor megéreztük, hogy az emberekben van egy szándék, hogy ez létezzen, és próbálnak segíteni, akkor gondoltuk, hogy megpróbálunk ilyen módon összefogni velük. Tulajdonképpen innen fogva „együtt” vagyunk; mindenki beleteszi a pénzét, hogy közösen létrehozzunk valamit.

Jelenleg hogy áll a kampány?

Egyelőre rosszabbul, mint ahogy elképzeltük, de bízunk abban, hogy a Faustnak van egy neve, valamennyi pénzt hoz nekünk, ezen kívül pedig ez tényleg egy őrültség.

Megmondom neked őszintén, hogy a hivatalos pénzügyi programunkat úgy hívják, hogy veszteség minimalizálás. Tényleg azért csináljuk, mert szeretjük. Valamilyen szinten személyes szélmalomharc a világgal, sosem az anyagi haszonért csináltuk. De a lényeg, hogy valahogy minden évben átférünk a tű fokán.

Ha jól tudom, a helyszínek is úgy alakultak, hogy egy-egy falu befogadott titeket. Tavalyig Cserhátszentiván, idén Garáb.

Igen. Ez egy érdekes történet. Idén költöznünk kellett, több dolog miatt is.

Publikus, hogy miért?

Sok a félelem az emberekben. Az az igazság, hogy a csendes többséget sosem zavartuk. De mindig van egy-két kivétel. Ijesztő számomra, hogy mennyire változik a vidéki Magyarország. Ahol korábban nem voltunk idegenek, ott tavaly valahogy megváltoztak a körülmények. Nem tudom, mit hallottak az emberek, de egyszercsak idegenekként lettünk kezelve. Azt hiszem, jól megbírkóztunk vele, és a végén mindenki elégedett volt, de nyilván nem szeretnénk olyan helyen lenni, ahol zavaró, hogy ott vagyunk.

Ez furcsa, mert a ti fesztiválotok külső szemlélőként épphogy az átlagnál nyugodtabbnak, kulturáltabbnak, családiasabbnak tűnik, ahol a hangszerek hangereje dominál, nem a részegeké.

Nyilván egy fesztiválon mindig akadnak részegek, viszont nálunk békésen üldögélnek a tábortűznél, nem csinálnak semmit. De ez egy kis település, ahol az emberek a saját világukban élnek. Könnyű elveszíteni a bizalmukat, és könnyű egymás felé elveszítenünk a bizalmunkat. Történt egy politikai váltás Cserhátszentivánon, olyan feltételeket kaptunk, ami összeegyeztethetetlen a mi elveinkkel. Úgy döntöttünk, hogy körbe érdeklődünk, hátha valahol szívesen látnak minket, és úgy tűnik, hogy találtunk egy ilyen települést.

Az új helyszín, Garáb is biztosan családias hangulatú lesz. Elcsodálkoztam, hogy 50 lakosa van…

Igen, nagyon kevesen lakják, de sok a nyaralóház. Cserhátszentiván sem volt sokkal nagyobb 120 lakossal. Garáb még nyugodtabb, gyönyörű szép hely. Érdemes megnézni. Egy kis medencében található, zsákfalu, mezők ölelik körül, mesés a kilátás. Végtelenül békés és szerethető.

DSC_0058

Mennyi látogatóra számítotok?

Körülbelül annyira, mint előzőleg; 100-150 ember teljesen jó arány. Tavaly megközelítőleg 130-an léptek fel nálunk az öt nap alatt, minden fellépő mindenkijét egybeszámolva. Kicsit táborszerű az egész, és úgy gondolom, hogy nagyjából az a jó, ha nincsenek sokkal többen a látogatók, mint a fellépők.

Inkább nyílt alkotótábor, mint fesztivál.

Nem, még annak sem mondanám. Ez ilyen „töltsünk együtt öt napot”-dolog. A műhelyeknek van bemutatójuk, tehát van olyan céljuk, hogy létrejöjjön valami.

De igazából az az elsődleges célkitűzés, hogy megtörjük azokat a mindennapi ritmusokat, amik az embereket fogva tartják. Beletegyük őket egy olyan környezetbe, ahol kiszabadulnak ezekből. Ehhez nagyon jó eszköz a zene, a mozgás. Nagyon jó eszköz elszakadni valahova egészen messzire.

De azért belépőjegyre szükségünk lesz. Azon kívül, hogy adományunk mellé kaphatunk belépőt, mindenféle extrával, hamarosan beindul a jegyárusítás?

Természetesen, valószínűleg ugyanezeken az árakon, csak extra dolgok nélkül. Azért tartunk egy picit tőle. Még mindig van rá esély, hogyha nem lesz elég sikeres a kampány, le kell mondjuk az egészet. Nagyon remélem, hogy nem jutunk el idáig, de azért kicsit az életünkért is küzdünk.

Más fesztiválok hónapokkal előre leszervezik a fellépőket, a programot. Itt ezt hogyan lehet megoldani úgy, hogy még nem 100% az esemény létrejötte?

A zenekarok tudják, hogy mibe mennek bele. Hogy vannak kétségeink, az egy dolog, de az a kiindulópontja mindenkinek, hogy meg lesz valósítva az elképzelés. Ugyanakkor mindig egyfajta csodaként éljük meg, mikor megszületik. Sok akadály van egy ilyen dolognak a megszervezésében. Általában tudják a zenekarok is, hogy ha eljutunk odáig, hogy azt mondjuk nekik, hogy lesz, akkor nekünk az a meggyőződésünk, hogy lesz. Tehát tulajdonképpen vállaltuk, hogy megtörténik, és valaminek nagyon közbe kell jönnie, hogy ne így alakuljon. De azért a pénzen sok múlik.

DSC_0065

Előfordul, hogy ha valamely fellépő szimpatizál a kezdeményezéssel, azt mondja, hogy akár örömzenélésből is elmegy, vagy a baráti társaság miatt?

Persze. Úgy gondolom, hogy ez a fellépőink java részének is egy élmény, nyaralás, kikapcsolódás, vagy akár inspirációs forrás. Voltak több évben, akik azt mondták, hogy nekik annyira tetszik, hogy ők ezt szórakozásnak, nem munkának fogják fel, és eljöttek ingyen.

Ha minden jól megy, idén húzónév lesz a német krautrock legenda Faust, a magyar alternatív szcénából pedig a Kampec Dolores. Kikkel tárgyaltok még?

Többek között egy cseh avant/punk bandával, az Uz jsme domával, érdekes csapat. Én nagyon-nagyon szeretnék továbbra is egy olasz világzenei zenekart összehozni. Beszélgetünk ismertebb, magyar underground formációkkal, illetve a jazz/zaj zenei vonalból a Landing Venusra számítunk. A kis színpad programja mindig változó. Oda azt tudom ígérni, hogy valószínűleg nagyon sok Veszprémi Utcazenéről ismert ember megjelenik majd. Egyébként több zenekarnak volt megalakuló-, bemutatkozó-, visszatérő koncertje a Tű Fokán Fesztiválon, ilyenek is várhatóak. Elvileg a Halál;orgazmus idei akusztikus koncertje, amiből minden évben egy darab van, nálunk fog megtörténni. De a zenés, mozgásos, színházas programokon kívül szokott lenni jóga, számháború, éjjeli tábortüzes zenélés is. Megmondom őszintén, nem szeretnénk soha önmagunk nosztalgia-fesztiváljává változni. Persze vannak visszatérő vendégeink, de úgy érzem, ez attól egy működő és élő dolog, és addig érdemes csinálni, amíg minden évben találunk valaki újat és izgalmasat.

Mekkorának képzeljük el a konkrét helyszínt a falun belül?

Egy vendégház kertjében lesz a szállás, és annak a közelében, vagy egy kisebb futballpályán, vagy kint a mezőn lesz a főszínpadunk. Eddig egy művelődési házban volt, idén pedig egy bambuszból épített sátor fogja magát a színpadot fedni. Úgy képzelem, hogy nagyon szép lesz. Erről még nem született megegyezés, de ha sikerül a klasszikus zenei programot összehozni, a falu templomját is bevonjuk. Ezenkívül szeretnénk egy udvart, ahol napközben megtörténhetnének a kisszínpad programjai. Továbbá keresünk egy olyan természeti helyet, ahol az éjszakai, akusztikus dolgok létrejöhetnek.

A helyi lakosok bele szoktak ivódni a nyüzsgésbe? Igaz, most új helyszín, új arcok lesznek…

Cserhátszentivánon sokan segítettek nekünk. Nagyon megismertük a falut, és sok kedves lakóját. Magába a programba sosem sikerült igazán bevonnunk őket. Valószínűleg ez az egyik legnagyobb kihívása az egésznek, hogy ezeket a falakat át lehet-e valahogy szakítani. Nem tudom, mi a válasz. Próbálkozunk minden évben. Nagyon szívesen látunk mindenkit, aki ott lakik a környéken. Van egy nevünk, voltak sokan, akik szerették ezt a dolgot. Mindig voltak bevonódások, lesznek is. Remélem, hogy egyre több.

DSC_0013

Így legyen. Te magad mennyire vagy fesztivál látogató típus? A Kolorádó karszalagot már kiszúrtam.

Én veszprémi vagyok eredetileg, a Veszprémi Utcazenén, és a Művészetek Völgyében nőttem fel. Csaba a Mediawave-et „hozta”. Nem csoda hát, hogy kicsit olyasmi a Tű Fokán Fesztivál, mintha csinálna az ember egy fúziót ebből a háromból.

  • Ha július 5. és 9. között te is ott szeretnél lenni a Tű Fokán, vagy csupán belopta magát a szívedbe a kezdeményezés, kattints ide!

Interjúfotók: Bukovics Alíz

Kövesd a KERET BLOGOT!