Kikeltető PÉNZ
Ha a pomelo úgy pörget, mint az új Saverne album, akkor nem is kell más cucc

Ha a pomelo úgy pörget, mint az új Saverne album, akkor nem is kell más cucc

Mindig örömmel tölt el, ha olyan hazai produkciók jelennek meg, amik világszínvonalon is megállják a helyüket. Ilyen volt hat éve a Saverne is, mely már az első számmal egy elég magas szintet hozott, mind zeneileg, mind vizuálisan. A folytatás azonban lassan érkezett, hiszen utána évente csak egy-két singlellel jelentkezett a csapat a 2016-os self titled LP megjelenéséig, melyen a kiemelkedő minőségű animációs videóval érkező ‘Hendrix’ is helyet kapott. Most újabb három év elteltével egy négyszámós EP-vel örvendeztetnek meg minket a srácok, ami jobbkor nem is érkezhetne, mint a nyári buliszezon – és a Stranger Things új évada…

A High on Pomelo’ a már korábban jól bevált recept alapján készült, ami így szól: 

Táncoltató ritmus, pofátlanul laza szinti leadek, könnyen énekelhető refrének és legfőképp első hallgatásra magával ragadó energia.

Az albumon elsőként a címadó dal köszönt ránk, mely már az intrójával a csúcsra pörgetne, de a párbeszédes verse kicsit még visszafogja ezt. Szerencsére ez a visszafogottság nem tart sokáig, ugyanis a kórus – breakdown – outro hármas teljes gőzzel ereszti ránk a megszokott energiákat, egészen a szám kicsit talán túl korai végéig.  

Az első track végéért persze kárpótol minket a következő, mely a funky-s első ütemek után egy dream-popos, szét autotune-olt témán keresztül vezet minket egy partihimnuszokkal verekedő rap betétig, és mindezt az első egy percben. Persze a továbbiakban enyhül az eklektika, de a Dark Side of the Juice’-ban végig jól nyomon követhető ez a három stílus, a stabil basszusban, az agysejteinket lágyan kapirgáló elektronikában és a discós lüktetésben. 

Ha van dal az albumon, ami egyből a klasszikus Saverne-hangzást nyújtja, az a harmadik szám a ‘Done’, mely a ‘Hendrix’-hez hasonlóan egy erős riffel indít, hogy aztán a szintetizált eufóriába vigyen még egy kis torzulást is.

A bevezetőben említett Stranger Things utalás az EP-záróChain’-re vonatkozott, melynek témája nem titkoltan hajaz a nagy sikereket elért sorozat főcímére. Az 5 perces anyag a hosszú bevezetőjével visszarepít minket a 80-as, 90-es évek synthwave őrületébe, hogy aztán még jó sokáig ott is tartson. A hosszabban kifejtett, a korábbiaknál nyugisabb témák és a szám közepi lassulás segít visszatérni a normál energiaszintre a lemez által adott nem kicsi löket után.  

A Savernére jellemző audiovizualitás természetesen itt sem maradhatott el. A High on Pomelo’ klippet is kapott Szabó Áron rendezésében, mely elsőre egy régi krimi teleregény előkerült részének tűnik, ami önmagában is elég szürreális párosítás a zenéhez, és mindez elég hamar tovább eszkalálódik pszicho-erotikus vonalon is.

Leginkább olyan, mintha Miss Marple keveredett volna Wes Andersonnal, és ha ez nem kelti fel az érdeklődést, akkor nem tudom, mi.  

Mindent egybevetve, ha egy kicsit már ráuntál, hogy nyár van és folyton bulizni kell, akkor ez a lemez biztos visszahelyez téged a helyes vibe-ra. Ha pedig eddig sem volt gond a hangulattal, akkor hagyd, hogy tovább pörgessen ez az anyag. 

A KERET bloghoz bárki hozzáférhet ingyen, azonban a fenntartása költségekkel jár. Szeretjük a kortárs magyar zenét, szeretünk ezzel foglalkozni, azonban a fennmaradásunkhoz és a fejlődésünkhöz szükségünk van a ti segítségetekre is! Havi rendszeres, vagy egyszeri adományoddal hozzájárulhatsz a missziónkhoz, hogy ezáltal az egész budapesti független színteret is támogasd.