A Csaknekedkislány zenekar története kétségkívül az elmúlt évek sikersztorija a magyar könnyűzene berkeiben: 2015-ös bemutatkozó lemezük, a Na Ná Ba Bám több dala mára már-már kultikus státuszt vívott ki magának az alternatív zenei körökben, 2016-ban pedig két kislemezükkel – A Férfi Albummal és a Szomorú Palántával – végleg letörölhetetlenné tették magukat a hazai palettáról. Lendületük azóta is töretlen, a budapesti klubok megkerülhetetlen neveivé váltak, és amellett, hogy a fesztiválszezonban sem unatkoznak, természetesen tiszteletüket teszik a Keret szülinapi buliján is. Ennek apropóján mesélt Konsiczky Dávid és Csepella Olivér az utóbbi időszak történéseiről.
A lassan két éves Férfi Album és a Szomorú Palánta EP-k óta ugyan nem jelentkeztek új anyaggal, de egyáltalán nem róhatunk fel lustaságot a fiúknak, hiszen a folyamatos klub- és fesztiválkoncertezés mellett nem átalkodnak új közegben is kipróbálni az egyébként utánozhatatlanul bulis repertoárjukat – ennek jó példája az utóbbi időben tett kikacsintás az akusztikus felállás felé.
„A legutóbbi akusztikus koncert apropója a Láthatatlan Tanodának való gyűjtés volt. Tökre megérte, mert a tombolán nyertünk négyfős jegyet egy szabadulószobába. Ilyen jótékony zenélést szeretnénk még csinálni, de egyébként is nagyon szeretünk akusztikusan játszani, már csak azért is, mert régebben sokat utcazenéltünk. Ezeknek a koncerteknek egész más a hangulata. Egy klubkoncert vagy egy fesztiválkoncert is tud családias lenni, de ezeknek az alkalmaknak van egy saját kis aurája. A közönség is máshogyan reagál ilyenkor, több a lehetőség kétoldalú interakcióra.” – mesélték a srácok.
Az akusztikus hangzásvilág egyébként sem idegen a Csaknekedkislánytól, mint azt a Szomorú Palántán is hallhattuk, ahol csaknem minden dal „lecsupaszított” hangszerelést kapott. Érzékelhetően jól mozognak ebben környezetben, ám a zenekar nem áll meg ezen a ponton.
„Nagylemezeken semmiképpen sem ez lesz a fő irány. Ami így belegondolva azért vicces, mert a dalaink 98 százaléka egy akusztikus gitáron íródik.
Ennek ellenére a második nagylemezünk biztosan egészen más stílusú lesz, mint a Szomorú Palánta volt – ez az album nem kísérlet volt, inkább magunknak egy mementó, a kezdeti időszakunkról. Az új dalok hoznak majd magukkal egy új világot.
Egy része már kész, de amíg az írás zajlik, addig nem lehet ítéletet mondani, hogy ez egy ilyen vagy egy olyan stílusú album lesz, ezt majd talán csak utólag fogjuk tudni elmondani. Az első albumon is nagyon sokféle stílust kevertünk a mondanivalónkkal összhangban. Az biztos, hogy ez így marad.”
Ahogyan az is biztos, hogy pénteken a húrok közé csapnak a Dürer Kertben a hatodik Keret szülinapon, ahogyan tették azt tavaly is. És hogy mi változott a tavalyi szülinap óta?
„Felszedtünk néhány kilót, aztán leadtuk, megnőtt a hajunk, de levágtuk. Megtanultunk vízfestékkel festeni és rengeteg bűnügyi románcot olvastunk.”
A Kerettel való kapcsolódási pont természetesen nem új keletű, legkedvesebb közös momentumaink sora egészen 2015-ig nyúlik vissza, az azóta slágerré vált Tihany klipjének forgatásáig.
„A legmeghatározóbb élményünk a bloggal természetesen a Tihany-klip készítésével párhuzamos werkfilm forgatása volt, amely után szegény Komróczki Diának 44 órányi butaságból kellett összeollóznia 4 perc koherens valamit. Azóta is a szívünk közepében lakik!”
Őket pedig zárjátok ti a szívetek közepébe – ha eddig nem tettétek – pénteken a Dürer Kertben, a hatodik Keret szülinapon, hogy bennetek is rügyezhessen az a bizonyos szív alakú fadarab.
Fotó: Komróczki Dia
