Konsiczky Dávid nevét már jól ismerjük a Csaknekedkislányból, azonban most új oldalát mutatja meg a hazai közönségnek. Szólóprojektje, az ACHLS, az elektronika finom, precíz és hipnotikus világába kalauzol bennünket. Vessel című debütáló albuma tíz évnyi kísérletezgetés és egy végső soron szerencsés merevlemez-szerencsétlenség gyümölcse.

A most márciusban megjelent bemutatkozó albumon már első hallásra rögtön kitűnik, hogy zeneileg jól összerakott anyagról van szó, melyen nem csupán a klasszikus sablonos tune-ok és layerek lettek használva. Az izgalmas és erős dobtéma mellett a hangeffektek dominálnak, néhol még vonós hangszereket is ki lehet hallani, a The Floor is Lava c. számra pedig simán lehetne írni egy külön videojátékot, aminek ez lenne a főcímzenéje.

Hasonló előadók: Digitalism, Hot Chip, Panda Bear

Honnan jött az ötlet, hogy belevágj az ACHLS-be?

Körülbelül 2006 óta kisebb nagyobb elánnal írok elektronikus zenét is, de ezt eddig főleg az asztalfióknak vagy barátoknak mutattam meg. Aztán 2017-ben kezdett el foglalkoztatni, hogy legyen valamilyen konzekvensebb formája is ennek.

Átnéztem az elmúlt 10 év anyagát és egyrészt a sokfajta formátummal való munkának és egy erőteljesebb hard drive takarításnak köszönhetően rájöttem, hogy nagyjából minden megsemmisült.

Ez egyrészt nem esett jól, másrészt nagyon inspiráló volt, hogy létrehozhatok egy sokkal összeszedettebb és érettebb albumot.

Mit jelent a név?

A név a görög mitológiai szereplőt, Achilleust takarja. Példaértékűnek tartom a karakterében rejlő alaptanítást.

Volt segítséged az album összerakásában?

Tudtam, hogy tizenegy számot szeretnék az albumra. Ezeket általában úgy írtam, hogy a kutyám beugrott az ölembe és nyomogatta az orrával a billentyűket.

Később magam mellé raktam még egy széket, ha esetleg inkább csak figyelne, néha pedig levitt sétálni, így valamelyest megőriztem az ép elmémet. Amikor már megvolt 13-14 szám, akkor átvezettem a kis fókuszcsoportomon, a legjobb embereimen, akik nagyon sokat segítettek. Egymástól függetlenül, elképesztő sokféle szempontból kielemeztük a számokat és közben engem is, ami időnként elég nehéz feladatnak bizonyult. Ezután következett még egy szerkesztés. A stúdióban pedig Cs. Szabó Zoltánnal –aki a keverésben és a masteringben segített – még mindig találtunk olyan csavarokat, amiket meg lehetett húzni. Illetve volt olyan alkatrész is, amit egy az egyben kidobtunk.

Tervezel fellépni valamikor a közeljövőben?

Már el is kezdtük a próbákat egy rejtélyes személyazonosságú dobossal.

Mi volt a fő inspirációd?

Alapvetően az az egyszerű vágy, hogy meg akarom csinálni. Ez furán hangozhat, de a végén már egyfajta fanatizmussá vált, miközben teljesen egyértelmű volt, hogy ennek most jött el az ideje és nem kell semmit erőltetni, mert jön magától. Ettől kicsit olyan lett mint egy zenei napló.