A year like ‘Two Steps, Twice’
december 18, 2014

Idén minden szerkesztőnk összeállítja a saját listáját, melyben a kedvenc dolgait veszi számba 2014-ből. Az összes listát itt találjátok, a #Nekem14 hashtaggel pedig várjuk a ti meghatározó pillanataitokat is az évből.

Imádtam 2014-et! Még soha nem volt zeneileg ilyen jó évem. Rengeteg feledhetetlen élmény, sok új ismeretség, belső poénok ezrei, tanulságos technikai dolgok és még sorolhatnám. Nem is tudom, hol is kezdjem.

Megpróbálom az (év) elején. Az első nemzetközi interjúnk a TOY-al készült, ami a merch szerzésről maradt igazán emlékezetes. A Dürer Kertben a délutáni riport és az esti koncert között a repoharak gyűjtögetésével teltek unalmas óráink. A koncerten a vágóképek elkészítése után tovább gurultak a sörök és már kezdtük pont jól érezni magunkat. Egyszer csak Wobe (Kocsis András) kollégám megszólalt:

„Basszus, nem kértünk a srácoktól merch-öt!”

Összenéztünk és tudtunk mi a dolgunk. A merch pulthoz lépve egy igazi angol fiatalember fogadott minket és már nem is emlékszem, hogy pontosan mit, de olyan kamu imprót lenyomtam neki, hogy végül egy pólót és bakelitlemezt nyomott a kezembe, majd kedvesen, mindenféle iróniától mentesen megkérdezte: „Elég lesz?” Már nem volt pofánk több dolgot kérni, így angolosan távoztunk. Az LP-t később dedikáltattuk is a zenekarral és ma már egy boldog KERET olvasó, pontosabban Eszter bakelitlejátszójából szól a pszichedelika.

http://instagram.com/p/l0o_ZIR3ud/

Az év eleje jó részt George Ezra „berobbanásáról” szólt. Nem is meglepő, hiszen szeretett fővárosunkról elnevezett dalával egy egész ország zárta a szívébe (és csinált magának óriási karriert). Bár, ahogy elnézem nincs is tisztában azzal, hogy mibe tenyerel ezzel a Budapest nem egyenlő Bukarest dologgal a Listen To The Man’  című klipjében. Nálam nem a ’Wanted On Voyage’  lett az év albuma, de ott van a TOP10-ben. A nyár elején Ezrával, az Akvárium Klub Teraszán forgattuk le random session-ünket is, ami azóta a legnézettebb videónk lett a Youtube-on! Másnap reggel egy számunkra nem megszokott helyszínen, a hoteljének hall-jában fogadta stábunkat. Mielőtt bárki azt hinné, abszolút nem felvágásból. Georgey-t egy nagyon szerény, öntudatos és közvetlen embernek ismertem meg. Talán emiatt is volt ő számomra az év legszimpatikusabb interjú alanya.

Eljött a nyár és a vizsgaidőszak után rögtön kezdődött is a fesztiválszezon. Dáviddal vonatra is pattantunk, hogy a nyakunkba vegyük Sopront. Az első órákban a helyi jegyüzérekkel kicsit meggyűlt a bajunk, de utána nagyon beindult a gépezet. Nekem konkrétan:

VOLT 2014 = Best Festival Ever.

Mondjuk a szervezőknek nem is volt nehéz lenyűgözniük egy ilyen line up-pal, hiszen a két kedvenc zenekarom lépett fel Sopronban. Elsőként a Foals. Imádtam crowdsurfozni a ’My Number’  alatt! Luki – Inkal Security 4-1. Amúgy a szekus arcok rendesek voltak és szimplán csak kivezettek. Sokkal rosszabbra számítottam. Mindenképp próbáljátok ki!

http://instagram.com/p/qMU7qmHLFO/?modal=true

A második kedvenc pedig az utolsó napon fellépő Arctic Monkeys volt. Bár tőlük pont azt kaptam, amit vártam. Sem többet sem kevesebbet. Az első két album után lett volna jó élőben látni őket. Nekem mindig is az lesz az igazi AM. Meg kell még említenem interjús szempontból a legviccesebbet is, ami az ír The Strypes srácaihoz köthető. A fesztiválokon általában kisebb konténerekben interjúzunk az előadókkal. Tudtuk, hogy még nincsenek 18 évesek a srácok, de az, hogy csak víz, Lay’s chips meg Pilóta keksz legyen az asztalukon nagyon szokatlan volt látni. :D #noalcohol

A Szigeten szerintem Miles Kane koncertje volt a legjobb. A koncert zárószáma a ’Don’t Forget Who You’re’ volt.  A rohasztó hőségből kifelé menet mindenki a ’lá-lállálálá’ refrén kombót dudolászta, annyira fülbemászó lett. A koncert végén Miles úgy búcsúzott el, hogy “see ya’ll next year”, ami elég biztató a jövőre tekintve. A legjobbak mellé sorolhatnám még a Kooks, az Imagine Dragons, vagy a Bastille feledhetetlen fellépését is. Ide kapcsolódik még, hogy számomra az év interjúja a Bombay Bicycle Clubbal készített volt.

Az ősz talán már kevésbé sikerült ennyire jól. A Klaxons budapesti koncertje, mint az évszak, az elmúlásról szólt.

Király volt megtapasztalni első kézből, hogy mennyire más a londoni indie közeg a Yuck és a We Are Scientsits fellépésein keresztül a brit fővárosban. Az év végére a pedig már a kedvem is jobbra fordult a Kikeltetőnek köszönhetően, ezúton is sok sikert a csibéknek!

Az év zenekara cím nyertese kétség kívül a Middlemist Red. Az év eleji sessionünk után minden összejött nekik, ami összejöhetett. Sorra jöttek a díjak, itthon és nemzetközileg egyaránt. Elkészült az első lemezük is és az év legjobb hazai klipje is az övéké lett szerintem.

Az év klubkoncertje nálam az A38-as Blood Red Shoes volt, – mondjuk ez elég szubjektív – mert ezen a koncerten ismertem meg szívem szép szerelmét.

Nagyon mozgalmas volt 2014. Imádom a pörgést, úgyhogy nagyon élveztem. Jövőre megpróbálunk még több helyre eljutni és még ennél is tartalmasabbnak lenni és ennél is több mindenről tudósítani. És számítunk rátok is.